A Gyümölcsoltó Boldogasszony Jézus
A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe S
A gazdák szerint ha a gyümölcsoltást (vagy szemzést stb.) ezen a napon végezzük, akkor a növény meg fog maradni és jó termést hoz a jövőben.
A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.
Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget – tartja a jósló mondás szerte a magyar nyelvterületen. Nem véletlen, hogy elődeink a tavasz kezdetén kiemelt figyelmet szenteltek a várható időjárásnak, hiszen a mezőgazdasági munkák megkezdése függött attól, hogy lehet-e tartós jó időre számítani. A hiedelem szerint, ha ebben az időszakban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható. A három, a magyar néphit szerint a meleg időért felelős szent napja közül alexandriai Szent Sándor püspök és vértanúé vetőnap is volt. Sándor napján, azaz március 18-án vetették el a zabot, az árpát és a fehér babot, az aznapi szép időről pedig jó termésre következtettek. A legtöbb szokás József napjához kötődött, ami sok helyütt dologtiltó nap volt, mivel a tavasz kezdőnapjának tartották. Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik – tartotta a mondás, amit azok is előszeretettel idéztek, akik nem takarították el a havat a házuk elől, utalva ezzel arra, hogy majd József hordja el helyettük, hiszen az ő napjával mindenképpen beköszönt a tavasz. Úgy vélték, ezen a napon megszólalnak a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és a hagyományok szerint ekkor érkeztek meg a gólyák és a fecskék.Bizonyos területeken József napján már kihajtották a teheneket, sőt néhol elkezdték a szántást is, mert ezzel akarták biztosítani, hogy jó legyen majd a termés. Ezen a napon eresztették ki a méheket, hogy minél több mézet gyűjtsenek majd a kaptárakba. A szorgos kis rovarok a középkori hiedelem szerint szűzies életet élnek, így kapcsolódtak Szent Józsefhez, Szűz Mária jegyeséhez, a gyermek Jézus gondviselőjéhez.József napján különféle időjárás- és termésjóslásokat is végeztek, például, ha ezen a napon szivárványt láttak, sávjainak méretéből következtettek a várható termésre. Ha a sárga sáv volt a legszélesebb, jó búza-, ha a piros, jó bortermés ígérkezett. Az aznapi időjárás pedig a negyven nappal későbbire mutatott előre, mert úgy vélték, amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentjének és a bencés rend alapítójának ünnepe március 21-e, egyúttal a tavaszi nap-éj egyenlőség napja. Benedek napján is jósoltak az időjárásból, úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Zsírt, hagymát és fokhagymát szenteltek, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Az ezen a napon elültetett hagymát benedekhagymának nevezték, és Bertalan napján, augusztus 24-én szedték fel, majd hét napig napsugár és hat éjszakán át a harmat hatásának tették ki. A benedekhagyma főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosták meg, de a marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották.
Ezúton kívánok minden Sándor, József és Benedek nevű ismerősömnek boldog névnapot!
A tavaszi napéjegyenlőség idén március 20-ra esik, ezért a rá következő nap, azaz március 21-e a csillagászati tavasz kezdete, innentől a nappalok hosszabbak és az éjszakák rövidebbek.
Ezen a napon a Nap merőleges az Egyenlítőre, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik. Ilyenkor az egész Földön egyenlő a nappalok és az éjszakák hossza, innen kapta a nevét is „nap-éj egyenlőség”. Két ilyen tavaszi jelenség között átlagosan 365 nap, 5 óra 48 perc és 45 másodperc telik el. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
A tavasz az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Nagyon vártam ezt az időszakot, örülök, beköszöntött az igazi tavasz.
Március 17-én a macskák védőszentjéről, a VII. században, a jelenlegi Belgium területén élt szerzetesnőről, Nivelles-i Szent Gertrúdról emlékezünk.
A szerzetesnő nevéhez fűződik az első középkori macskamenhely létrehozása, amely az általa és édesanyja által alapított kolostor falakkal védett kertjében kapott helyet. Szent Gertrúd élete és a macskákkal kapcsolatos nagyszerű tettei minden őt követő korszakban példaértékűek voltak az állatok védelmét, a keresztény könyörületességet fontosnak tartók számára. A Macskaárvaház által alapított Szent Gertrúd-díj is ennek emlékét őrzi. A Szent Gertrúd állatvédelmi díjat minden évben azok kapják, akik idejüket, anyagi erőforrásaikat, befolyásukat önzetlenül, ellenszolgáltatást nem várva, az állatvédelem szolgálatába állítják.
Ezúton szeretném felhívni a blog olvasóinak figyelmét az állatvédelem fontosságára. „Amíg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik." - Anatole France.
A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március harmadiki felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-re népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, amelyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába. Amikor azonban március 14-én este az előző napi bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat.
Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, s a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon engedése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban, eredetileg a március 19-ei reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz.
Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-ai felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz. A magyar hagyomány szerint Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon. A magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Iskolánk tornatermében megrendezésre került ünnepélyes műsorunk. A negyedik évfolyam zenés-táncos színvonalas műsorral készült, mely mindenkit lenyűgözött. Az ünnepélyt az Attila úti óvoda nagycsoportos gyermekei is megtekintették. A műsor alatt a negyedikesek egy-egy saját készítésű nemzeti színű zászlóval kedveskedtek az ovisoknak. Diáktársaim nevében ezúton gratulálok a felkészítő tanároknak és a negyedik évfolyamnak!
Március 14-e a nemzetközi π-nap, a matematika egyik leghíresebb számának az ünnepe.
1988 óta ezen a napon ünneplik, mert a dátum számjegyei két tizedes jegyig megegyeznek a π értékével. Ez a szám 3,1415926535…..-tel kezdődik és a végtelenségig tart. Már az ókor óta szerepel különböző összefüggéseiben. A matematikában és a fizikában is nagy szerepet játszik. Az ünnep ötletadója Larry Shaw fizikus professzor, akinek a vezetésével ünnepi megemlékezéseket rendeznek. Erre az alkalomra rendszerint gyümölcsös pitéket készítenek, mert a pite vagy angolul pie is e számra utal. A süteményeket a π szám minél több tizedes jegyével díszítik.
Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, és 2018-ban ekkor halt meg Stephen Hawking.
Gergely napja nemcsak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is. Eredetileg a diákság ünnepe volt. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés is kötődik.
A Gergely görög eredetű férfinév, a Grégoriosz, latinul Gregorinus névből származik, több híres pápa neve. Jelentése: éberen őrködő. A Gergely-nap március 12-ei ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki elődjét, I. Nagy Szent Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak. Eleink régen a márciust Tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. A régi székely-magyar naptár szerint március Kikelet hava. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „megrázza még szakállát Gergely“, vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Egy másik jövendölés szerint "ha Gergely napján zivatar, nem lesz jó idő hamar”. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő. Megfigyelték azt is, hogy ezen a napon gyakran szelesre fordult az időjárás - erre utal az alábbi mondás: "Gergely-napi szél, Szent Gyögy-napig él."
Ezúton kívánok minden Gergely nevű ismerősömnek boldog névnapot!
Minden év március 10-e a székely szabadság és összetartozás emléknapja.
1854-ben ezen a napon meghökkentésképp kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik újra akarták szítani az elbukott szabadságharc lángjait. A város legrégebbi máig álló műve a vértanúk tiszteletére készült köztéri műalkotás. A Székely Nemzeti Tanács 2012 januárjában hozta a döntést, hogy minden év március 10-e legyen a székely összetartozás szimbóluma.
Ebben az időszakban a világon szétszóródott székelyek Marosvásárhelyre zarándokolnak és közös megemlékezést és felvonulást tartanak.
Iskolánkban felső tagozatban lehetőség van francia nyelvet tanulni. Mi már ötödik osztályos korunk óta heti egy órában szorgalmasan járunk Szabó Ildikó tanárnőhöz az iskola könyvtárába. Azért járunk, mert jó hangulatban telnek az órák, és szeretnénk egyszer eljutni Franciaország fővárosába, Párizsba.
A tanórák mindig nagyon érdekesek. Képekkel és francia szöveggel ellátott lapokról szoktunk tanulni, amiket közösen kitöltünk, majd felolvassuk, hogy a kiejtést is gyakoroljuk. Sok érdekes témával ismerkedtünk meg eddig, köztük a színekkel, számokkal, bemutatkozással és különféle kifejezésekkel is. Animációs videókat is szoktunk nézni eredeti nyelven. A tanórák alatt a francia kultúrával is megismerkedünk: rendszeresen zenét hallgatunk, ismert franciákról tanulunk, mint például a híres divattervezőről, Coco Chanelről. A párizsi épületeket is felfedezzük: tanulunk a Diadalívről és az Eiffel-toronyról is. Számunkra, akik németet tanulunk kissé nehezebb a nyelv, főként a kiejtés, de az angolt tanuló osztálytársaink szerint hasonlít egymásra a két nyelv. Ám könnyű úgy nyelvet tanulni, ha valakinek olyan kedves tanítója van, mint Ildikó néni.
Azoknak ajánljuk a szakkört, akik szeretnének az angol/német mellett egy második nyelvvel is megismerkedni, akiket érdekel a francia kultúra, illetve jó hangulatú órákon vennének részt. Napjainkban nagyon fontos a nyelvtudás, felvételinél is plusz pontot jelent a nyelvvizsga, és külföldi utazás során is hasznát vesszük. Gyertek minél többen francia szakkörre, Ildikó néni szeretettel várja a vállalkozó szelleműeket. Bonne journée!
