HTML

Péterfyrkák

Friss topikok

  • Péterfy: Október 12-ig papírgyűjtés van az iskolában. (2018.10.10. 09:59) Papírgyűjtés!
  • Péterfy: Gratulálunk mindenkinek, aki dicséretet kapott az iskolagyűlésen! A szakkör tagjai (2013.01.21. 14:05) Iskolagyűlés 2013.január

Címkék

Csordás Lili: Határtalanul!

2018.06.13. 22:08 Péterfy

  1. május 21. reggel: A korai felkelés után, egy szempillantás alatt a parkolóban találtam magam. Hiába volt hajnali fél hat, mindenki a legfrissebb énjét mutatta, és hatalmas mosollyal az arcunkon vártuk a buszt. Várakozásunk alatt mindenki beszélgetett, a felkelő napsugarak sütötték meg arcunkat.

Mihelyst bepakoltuk hatalmas bőröndjeinket a buszba, lélekben már készültünk a nagyjából 9 órás útra.

Elbúcsúztunk szüleinktől, majd elindultunk a régóta várt erdélyi tanulmányi kirándulásunkra. A végtelennek tűnő út alatt próbáltunk pihenni, bár ez a jókedv által keltett hangzavar miatt kevésbé ment sikeresen.

Az út alatt megcsodálhattuk az Alföld egy kis részét is, a tökéletesen lapos tájat, a régies házakat, istállókat.

A határnál meglepő módon nem kellett várakoznunk. Amikor átgurultunk a régi Magyarország útjaira, az időjárás hirtelen megváltozott. Felhők gyülekeztek fejünk fölött, majd eleredt az eső.

Még egy pár órát utaztunk, majd megérkeztünk első állomásunkra, Nagyváradra. Itt először megismerkedtünk idegenvezetőnkkel, Bethlendi Andrással, majd megtekintettük a Szent László katolikus Székesegyházat. Nagyváradon felfedező városnézéssel folytattuk a napot. Csoportokba osztottak minket, majd feladatokat kaptunk, de sajnos közben szakadni kezdett az eső, így nem igazán tudtuk élvezettel, felszabadultan felfedezni az egykoron többségében magyar Sebes-Körös-parti várost.

Ismét buszra szálltunk. Első szállásunk Vársonkolyos, a Király-erdő hegység északi peremén, a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekvő falucska volt, amelynek közvetlen környezete természetjárók és barlangászok kedvelt úticélja. Szállásunk egy kétemeletes ház volt kék festéssel és virágokkal, ezzel gyerekbarát kinézetet adva a lakóháznak. A szobák nem voltak nagyok, bár nem is volt szükségünk egy hatalmas panzióra.

Második nap egy túrára ébredtünk volna, de a reggelinél tudtuk meg, hogy az időjárási feltételek miatt ez elmarad és csak egy kis erdei sétát teszünk. A sonkolyosi- szorosban jártunk és megtekintettük a szelek barlangjának bejáratát, ahol egy érdekes kísérletről is hallhattunk.

Utána Kalotaszentkirályra vezetett utunk, ahol megebédeltünk, majd két osztálytársunk közreműködésével láthattunk egy népviseleti bemutatót is. Ezután áttértünk Magyarvalkóra, ahol a kalotaszegi templomot csodáltuk meg mind belülről, mind kívülről egy előadás kíséretében. Az érdekesség után, a busz felé vettük az irányt és indultunk Torockóra, a következő szállásunkra. Két külön épületben szállásoltak el minket. A kilátás gyönyörű volt, a szobák pedig modernek.

Egy kiadós alvás után a harmadik nap vette kezdetét. A reggeli után a tordai sóbányába indultunk. Mikor leértünk a barlangba vezető lépcsőkön, hirtelen lezuhant a hőmérséklet. Olyan volt az egész hely, akár csak egy labirintus. Sok bejárat volt, sok különböző helyre.

Miután nagyjából körbejártuk a sóbányát, egy óra szabad programot kaptunk.

Lehetett csónakázni, teniszezni és még megannyi tevékenység közül válogatni. A személyes kedvencem az óriáskerék volt. Kimondani is furcsa, óriáskerék egy bányában!

A következő programunk helyszíne Kolozsvár. Itt találkoztunk a hetedik osztályos tanulókkal, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból, akik egy órás séta alatt a városban megmutatták a feladatlapunkon szereplő házakat, szobrokat, a város nevezetességeit.

Visszaérve az iskolába, egy előadással búcsúztak, amit az igazgató úr állított össze, miközben az intézmény éves programjairól beszélt.

Az utolsó percekben megtekinthettük a suli múzeumát is, ahol nagyrészt kitömött állatokat láthattunk. Ezzel a napunk, ami programokat illeti, véget is ért.

A csütörtököt egy túrával kezdtük a Tordai-hasadékban. Gyönyörű, egyben kissé veszélyes utunk volt. Különböző legendákat meséltek, miközben megcsodáltuk a Hesdát-patakot.

Az ebéd után a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot látogattuk meg, ahol részleteket hallhattunk Jókai: A nagyenyedi két fűzfa című művéből. Megismerkedtünk Nagyenyed történelmével, látnivalóival, az iskola életével és a közelgő hétvégi ballagás előkészületeivel.

Gyulafehérvár felé vettük az irányt. A gyulafehérvári érseki székesegyházban tértünk be, ahol Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Fráter György és Márton Simon síremlékeit láthattuk.

Pénteken, ötnapos kirándulásunk utolsó napján már nem igazán jutott idő annyi programra, amennyiben az előző 4 nap során részesültünk. Két programelemünk maradt: Déva és Nagyszalonta. Először Déva várát csodálhattuk meg a lenyűgöző kilátással.  Ezután Nagyszalontán a Csonka – toronyban berendezett Arany János múzeumban tettünk látogatást, ahol bemutatták Arany János életét és néhány versét, életének fontosabb állomásaihoz köthető tárgyait, emlékiet. Az ott töltött egy és fél óra után elindultunk Nagykanizsára.

Az út nagyon hosszúnak tűnt visszafelé, ezt a határon való várakozás még inkább fokozott.

Összegzésben a kirándulás szerintem kivétel nélkül mindenkinek tetszett és mindenki tanult  belőle. Örülünk, hogy lehetőségünk volt a magyar történelemmel való megismerkedés ilyetén formájával, iskolán kívüli, tanulmányi kirándulás keretén belül. Jó érzés volt a határon túl élő magyar emberekkel, tanulókkal találkozni, beszélgetni, emlékeket gyűjteni.   

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://peterfyrkak.blog.hu/api/trackback/id/tr3214046392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.