Péterfyrkák

   A tavaszi szünet utolsó napján, április 7-én vasárnap elutaztunk a családommal Keszthelyre.
   11 órakor megebédeltünk, hogy elérjük a fél 1-es buszt. Körülbelül egy óra alatt el is értük úticélunkat. Először három kör erejéig felültünk az óriáskerékre, ami 50 méter magas és egyszerre 180 fő befogadására képes. A magasból beláttuk az egész partot, pontosabban a hajókat, a strandot, a mólót, sőt még a Keszthely-feliratot is, amivel később fotózkodtunk. Az óriáskerék mellett egy ugrálóvár állt, amit a kishúgom ki is próbált. Sétáltunk a szigetfürdőn és a strandon is. A nyárfa virágzása a havazásra emlékeztetett minket. A napot fagyizással zártuk.
   Egy szuper egynapos kirándulás és családi program lett belőle. Keszthely városát ajánlom mindenkinek, aki szereti a Balatont, és kirándulna egy kellemeset városunkhoz közel.

   1964-től minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján ünneplik Magyarországon a költészet napját. Ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is.

   A költészet napján minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, kiállításokkal, színházi előadással, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is. Szinte minden településen rendeznek költészetet népszerűsítő programokat: irodalmi esteket, felolvasást, szavalóversenyeket, versíró pályázatot, versmondó találkozót, slam poetry eseményeket. Ezen a napon koszorúzással egybekötött ünnepséget tartanak József Attila szülőházánál, a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatti emlékhelyen. Tavaly a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által megrendezett versmaratonon 69 költő tizenkét órán át olvasta fel verseit Budapesten, a Márványteremben. A rendezvény keretében indult el a Szaval a suli és a HangHordozók-Énekmondók versenye is. Kísérőrendezvény volt április 1-jén a "Költők futása" a főváros IX. kerületében, a Ferenc téren, amelyen a 2023. évi antológiában szereplő költőkkel együtt bárki futhatott. Jó ok a magyar költészet napja arra is, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk.  A magyar költészet szinte kiapadhatatlan forrás mindazok számára, akik szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat és történelmünket.

   Én inkább prózai műveket olvasok szívesen, de ha a kedvenc versemet meg kellene neveznem, akkor Csokonai Vitéz Mihálytól A Reményhez című költeményt mondanám. Leginkább romantikus témája fogott meg, így nemcsak elemezni, hanem kívül megtanulni is szerettem.

   Anya sokat mesélt róla, milyen fantasztikus dolog a síelés: suhanni a hófehér lejtőkön, érezni a friss levegőt, a sebességet, a szabadságot. Azt szerette volna, hogy én is megtapasztaljam ezt az élményt. Szerencsére a nagybátyámék is imádnak síelni, és hívtak minket egy hétvégi kiruccanásra Roglára, Szlovéniába.
   Pénteken izgatottan pakoltunk, anya átgondolt minden apró részletet, nehogy bármi otthon maradjon. Síléceket, bakancsokat béreltünk, aggódó apukám online még biztosítást is kötött.
Szombaton korai kelés, rétegesen öltözködtünk.
- Ne fázz meg! - figyelmeztetett anya.
7-kor indultunk. Egész úton azon izgultunk, hogy lesz-e hó. Elhagytuk Maribort, de sehol egy tenyérnyi fehér folt a látóhatárban. Két óra autózás után végre megérkeztünk Roglára. Hatalmas hegyek, hófödte táj, csillogó napsütés - lélegzetelállító látvány! Nehéz volt síbakancsban gyalogolni, cipelni a felszerelést, de a lelkesedésünk hajtott minket, míg a pénztárhoz értünk.
Megvettük a síbérleteket, és izgatottan indultunk az első pályára. Én még sosem síeltem, anya vállalta a tanításomat. Türelmesen mutatta a hóeke technikát, a kanyarodást testsúlyáthelyezéssel. Eleinte sokat estem, pityeregtem is, de anya biztatott, hogy ne adjam fel. Minden esésnél szanaszét repült a felszerelésem. A síléc felcsatolása a domboldalon igazi kihívás volt, de sikerült! Újra és újra összeszedtem magam és elindultam lefelé. Eleinte lassan, óvatosan, de egyre bátrabban.

- Élvezd a sebességet! - kiáltotta anya. Éreztem a szél suhanását, a hópelyhek csiklandozását, a sebesség okozta izgalmat. Még anyát is megelőztem!
- Előttem az utódom! - nevetett.
Délben a hegycsúcson találkoztunk a csapattal. Megbeszéltük, hol pihenünk és ebédelünk. A hüttében mennyei vargányalevest kanalaztunk, ettünk sültkrumplit csirkefalatokkal ketchuppal, cuki pöttyös edényekben. A finom ebéd után új erőre kaptunk. Délután újabb pályákat próbáltunk ki, suhanva erdei utakon, egyikből a másikba. A felvonózás izgalmas volt, a csákányos felvonó majdnem kifogott rajtam, de végül sikerült feljutnom. Az üléses felvonón ringatózva gyönyörködtünk a csodás tájban: hófedte csúcsok, csillogó patakok, szánkózók, hóembert építők, túrázók látványában. Utánozhatatlan hangulat! Estére elfáradtunk, de boldogan tértünk haza.

- Máskor is menjünk! - könyörögtem. Hazafelé még egy finom szendvics is belefért.

   Köszönöm anyának, a nagybátyáméknak és Roglának ezt a fantasztikus élményt! A síelés varázslatos dolog, amit sosem fogok elfelejteni. Ha kedvetlen vagyok, e szép nap emléke mindig jó kedvre derít.

   A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

   A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

   Én már nagyon várom a húsvétot, leginkább azért, mert akkor indulunk nyaralni a nagymamámmal és a testvéreimmel. Emiatt alig leszek itthon a tavaszi szünetben, de biztos, hogy a Balaton partján is jól fogjuk érezni magunkat. Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

   A Gyümölcsoltó Boldogasszony Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, melyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel.

   A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét. Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését. A néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.

   A gazdák szerint ha a gyümölcsoltást (vagy szemzést stb.) ezen a napon végezzük, akkor a növény meg fog maradni és jó termést hoz a jövőben.

   A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.

   Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget – tartja a jósló mondás szerte a magyar nyelvterületen. Nem véletlen, hogy elődeink a tavasz kezdetén kiemelt figyelmet szenteltek a várható időjárásnak, hiszen a mezőgazdasági munkák megkezdése függött attól, hogy lehet-e tartós jó időre számítani. A hiedelem szerint, ha ebben az időszakban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható. A három, a magyar néphit szerint a meleg időért felelős szent napja közül alexandriai Szent Sándor püspök és vértanúé vetőnap is volt. Sándor napján, azaz március 18-án vetették el a zabot, az árpát és a fehér babot, az aznapi szép időről pedig jó termésre következtettek. A legtöbb szokás József napjához kötődött, ami sok helyütt dologtiltó nap volt, mivel a tavasz kezdőnapjának tartották. Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik – tartotta a mondás, amit azok is előszeretettel idéztek, akik nem takarították el a havat a házuk elől, utalva ezzel arra, hogy majd József hordja el helyettük, hiszen az ő napjával mindenképpen beköszönt a tavasz. Úgy vélték, ezen a napon megszólalnak a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és a hagyományok szerint ekkor érkeztek meg a gólyák és a fecskék.Bizonyos területeken József napján már kihajtották a teheneket, sőt néhol elkezdték a szántást is, mert ezzel akarták biztosítani, hogy jó legyen majd a termés. Ezen a napon eresztették ki a méheket, hogy minél több mézet gyűjtsenek majd a kaptárakba. A szorgos kis rovarok a középkori hiedelem szerint szűzies életet élnek, így kapcsolódtak Szent Józsefhez, Szűz Mária jegyeséhez, a gyermek Jézus gondviselőjéhez.József napján különféle időjárás- és termésjóslásokat is végeztek, például, ha ezen a napon szivárványt láttak, sávjainak méretéből következtettek a várható termésre. Ha a sárga sáv volt a legszélesebb, jó búza-, ha a piros, jó bortermés ígérkezett. Az aznapi időjárás pedig a negyven nappal későbbire mutatott előre, mert úgy vélték, amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentjének és a bencés rend alapítójának ünnepe március 21-e, egyúttal a tavaszi nap-éj egyenlőség napja. Benedek napján is jósoltak az időjárásból, úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Zsírt, hagymát és fokhagymát szenteltek, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Az ezen a napon elültetett hagymát benedekhagymának nevezték, és Bertalan napján, augusztus 24-én szedték fel, majd hét napig napsugár és hat éjszakán át a harmat hatásának tették ki. A benedekhagyma főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosták meg, de a marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották.

   Ezúton kívánok minden Sándor, József és Benedek nevű ismerősömnek boldog névnapot!

   A tavaszi napéjegyenlőség idén március 20-ra esik, ezért a rá következő nap, azaz március 21-e a csillagászati tavasz kezdete, innentől a nappalok hosszabbak és az éjszakák rövidebbek.
   Ezen a napon a Nap merőleges az Egyenlítőre, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik. Ilyenkor az egész Földön egyenlő a nappalok és az éjszakák hossza, innen kapta a nevét is „nap-éj egyenlőség”. Két ilyen tavaszi jelenség között átlagosan 365 nap, 5 óra 48 perc és 45 másodperc telik el.  Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
   A tavasz az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Nagyon vártam ezt az időszakot, örülök, beköszöntött az igazi tavasz.

   Március 17-én a macskák védőszentjéről, a VII. században, a jelenlegi Belgium területén élt szerzetesnőről, Nivelles-i Szent Gertrúdról emlékezünk.

   A szerzetesnő nevéhez fűződik az első középkori macskamenhely létrehozása, amely az általa és édesanyja által alapított kolostor falakkal védett kertjében kapott helyet. Szent Gertrúd élete és a macskákkal kapcsolatos nagyszerű tettei minden őt követő korszakban példaértékűek voltak az állatok védelmét, a keresztény könyörületességet fontosnak tartók számára. A Macskaárvaház által alapított Szent Gertrúd-díj is ennek emlékét őrzi. A Szent Gertrúd állatvédelmi díjat minden évben azok kapják, akik idejüket, anyagi erőforrásaikat, befolyásukat önzetlenül, ellenszolgáltatást nem várva, az állatvédelem szolgálatába állítják.

   Ezúton szeretném felhívni a blog olvasóinak figyelmét az állatvédelem fontosságára. „Amíg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik." - Anatole France.