HTML

Péterfyrkák

Friss topikok

Címkék

Tóth Réka Anikó: A vadon élő állatok világnapja

2024.03.04. 18:41 Péterfy

   A vadon élő állatok világnapja március 3-án van. Célja, hogy felhívja a figyelmet a mi felelősségünkre. Az emberiség feladata, hogy megőrizze a bolygó élővilágának sokszínűségét.

   1973-ban hozták létre és írták alá az első államok a Washingtoni egyezményt. A megállapodás a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Az egyezmény aláírásának napját 40 évvel később az ENSZ közgyűlése a vadvilág világnapjának nyilvánította. Természetvédelmi Világszövetség adatai alapján közel 33 ezer állatfajt veszélyeztet kihalás és számuk aggasztó mértékben növekszik. Az esemény célja, hogy felhívja az emberek figyelmét bolygónk sokszínű élővilágára valamint arra, hogy mennyire törékeny a természet egyensúlya. Napjainkban Földünk élővilágának legnagyobb veszélyforrása az emberiség. Az illegális állatkereskedelem sajnos az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte. Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Az orvvadászat csak egy a számtalan veszély közül, ami a vadvilágot fenyegeti. A mezőgazdaság egyre több területet hódít el az vadon élő állatok életteréből. Az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés, valamint a globális felmelegedés számos növény-, és állatfajt a kihalás szélére sodort. Földünk élőlényeinek közel 80 százaléka a vízben él. Becslések szerint  napjainkra az óceánok 40 százaléka erősen szennyezett az emberi tevékenység miatt.

   Ezúton szeretném felhívni a figyelmet Földünk, környezetünk és az állatvédelem fontosságára. Bízom benne, hogy nem csak ezen a napon fordítunk kiemelt figyelmet rá. 

allatok-vilagnapja1.jpg

Szólj hozzá!

Farkas Fanni: Táncgála a HSMK-ban

2024.03.03. 15:47 Péterfy

   Március elsején került megrendezésre a a táncgála, melyen két előadásunk is volt. Elöször elpróbáltuk a nyitótáncot és a finálét a nagyokkal együtt. Beállítottak minket, és a próbát nagyon élveztem. Majd elpróbáltuk a saját táncunkat és a tavalyi koreográfiát.
   Idén "táborozók" lettünk, és az előadás lényege az, hogy elmegyünk a táborba, strandolunk. Az egyik táncostársammal együtt felébresztjük a többieket, és éjszaka "bulizunk", majd mire lefeküdnénk aludni, már szól is az ébesztö. A próbák után elkezdtük a készülődést a show-ra, befontak a lányok haját parkettafonásba. Kis pihenő után kezdődött is az első előelőadás, ami 5-7 óráig tartott, a második pedig 7-9 óráig. A nyitótánc után rohamtempóban öltöztünk át, mivel csak két számunk volt átöltözni. A muffinjelmez után a táboros ruhákba öltöztünk át. Az egyik barátnőm szólót is táncolt. A tábortáncunkat nagyon jól sikerültnek éreztem, és nagyon élveztem is. A finálé egy hip-hop-os koreográfia volt, nekem ez volt a kedvencem.
   Öszességében ez egy szuper nap volt, és nagyon élveztem. Várom a következő szereplést!
screenshot_20240303-131751_capcut_1.jpg

Szólj hozzá!

Szabó Izabella: Március elseje, a tavasz kezdete

2024.03.02. 15:25 Péterfy

   Már februárban is élvezhettük a sötét, hideg hónapok után a melegebb, naposabb időjárást és a természet is elkezdett éledezni. A tavasz közeledtét az állatkerti medvék is megjósolták gyertyaszentelő napján. Március 1-én pedig beköszöntött a naptári tavasz.

   A természet ugyancsak az újjászületés jeleit mutatja, nyílnak az első virágok, éledeznek az első rovarok, felébredtek a sünök és más téli álmukat alvó állatok, a madarak elkezdték a párkeresést. A tavasznak naptári és csillagászati értelemben azonban más-más jelentése van. A csillagászati tavasz kezdete Magyarországon március 21-e, azonban a gyakorlatban a nap-éj egyenlőség március 20-ra esik idén. A tavasz az északi féltekén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát közelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23-tól december 21-ig. Ebben az időszakban emelkedik az átlaghőmérséklet, több eső esik, jellemzőbbek az áradások. A csillagászati tavasz beköszöntével visszatérnek a vándormadarak is a telelésből. A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik, így 2024-ben március 29-én kell majd átállítani az óráinkat, épp a tavaszi szünetben, húsvét vasárnapján. 

   Az én kedvenc évszakom a tavasz, mert ilyenkor virágoznak a fák, nyílik a nárcisz, a tulipán, a gyöngyvirág, a nefelejcs, az ibolya és a szellőrózsa is. Ilyenkor van a húsvéti szünet is, ami idén hosszabb lesz a megszokottnál. Már nem kell sokat várnunk addig. 

hello-tavasz_1.jpg

Szólj hozzá!

Tóth Réka Anikó: A szökőév története

2024.03.01. 19:37 Péterfy

   2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy a február 29 napos. Ezt alighanem mindenki tudja, az viszont kevésbé köztudott, hogy a szökőnap valójában február 24-re esik.

   Mivel az évszakok és a csillagászati jelenségek nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért kissé elcsúszott a naptár hozzájuk képest. A különbség évszázadokig nem jelentett gondot, de az 1500-as évek második felére már tíz naptári napra nőtt, ezért közbe kellett avatkozni. 1582-ben XIII. Gergely pápa rendelte el, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy így a 10 napos eltérést kiküszöböljék. Hazánkban a módosításra 1587. október 21-e szombat után került sor, amikor is nem október 22., hanem november 1-je vasárnap következett, és ezzel Magyarország is szinkronba került a legtöbb európai országgal. Azóta pedig minden meghatározott évben – 4 évente – a 28 napos február hónaphoz hozzáadódik plusz egy nap, így február a szökőévben 29 napos lesz. A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap, mégpedig február 24-e. Technikailag ugyanis nem az történik, hogy a február lesz hosszabb egy nappal, hanem az egyik nap duplázódik benne. Érdekesség még, hogy ezen a napon senki nem ünnepel névnapot, a naptárakban is csak szökőnap szerepel az aktuális névnap helyén. A hagyományosan február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben 25-re csúszik, és az utána következő névnapok is csúsznak egy napot. Ez az átrendeződés „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. A hagyományok szerint egyébként a nép február 29-ét dologtiltó és borkóstoló napként élvezte. Ezzel, mintegy előkészítve a március hónap köszöntését. Voltak területek, ahol a szökőnapot úgy értelmezték, mintha az a Mátyás napot követné. Így, Jégtörő Mátyás megőrizhette a helyét, mivel így a szökőnap február 24-25 közé került. Ezáltal, a 25-ei Gejza napot 26-án tartották, a többi napok eseményeit is 1-1 nappal csúsztatva, a 28-ai előírásokat pedig 29-én teljesítették. 

   

   Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás Magyarországon is terjedni látszik, néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjánál, hanem február 29-nél van feltüntetve. Mivel az idei év szökőév, így még 311 nap van hátra ebből az évből.

szokoev.jpg

Szólj hozzá!

Tóth Réka Anikó: Jégtörő Mátyás napja

2024.02.26. 16:58 Péterfy

   Sok népi hiedelem és szokás fűződik Mátyás nevéhez és ünnepnapjához. De ki is volt ő? A személy, aki köré a népbabonák épültek, Szent Mátyás apostol, Betlehemből származó tudós ember volt. Szent Mátyás Jézus egyik tanítványa volt, aki az Urat János keresztelésétől a mennybemenetele napjáig követte. Sorshúzással került az apostolok közé pünkösd előtt, miután Júdás elárulta Jézust, és felakasztotta magát. Szent Mátyás a többi apostollal együtt tanúskodott Krisztus feltámadásáról Az apostolok cselekedetei első fejezete szerint.

   Magyarországi tisztelete részben Mátyás király miatt terjedt el, születése idején ugyanis az újszülöttek a szentek neveit és nem pogány nevet kaptak, a király pedig Mátyás napján jött világra. A szent tiszteletének elterjedése részben a középkori aacheni magyar zarándoklatoknak is betudható. A magyar zarándokok ugyanis mindig ellátogattak Trier városába, hogy megnézzék a szent apostol ereklyéit a Szent Mátyás-apátságban. Szokás mondani, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Sok helyen úgy vélik és a tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz. Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér. A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász. Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.

   Idén február 24-én maradt az enyheség, így Mátyás nem talált jeget, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban még visszatérhet a tél, viszont jó hír, hogy ezen a napon nem volt fagy, így 40 napig már nem fog fagyni a népi megfigyelés szerint.

matyas.jpeg

Szólj hozzá!

Szabó Izabella filmajánlója - Gyerekjáték

2024.02.25. 14:56 Péterfy

   Legújabb filmélményem a Walt Disney gyártású Gyerekjáték (The glame plan) című alkotás, amely teljesen magával ragadott, ezért szeretném megosztani a blog olvasóival.
   A történet középpontjában Joe Kingmen, az amerikai focista áll. Hosszú évek után derül ki, hogy van egy hétéves kislánya, és ettől a pillanattól kezdve ütemesen megváltozik az élete. Mindenhova, még az edzéseire is magával viszi, beíratja egy balettiskolába. Az egyik bemutatón szerepet is vállal, az előadásra természetesen az egész focicsapat is elmegy. A bemutató végére mindenki teljesen elérzékenyül. Sok közös kalandban van részük, a megpróbáltatos ellenére a történet boldogan zárul.
   A filmet azoknak ajánlom, akik szeretik a vígjátékokat, kedvelik Dwayne Johnsont (becenevén: a Szikla), illetve az amerikai foci kedvelőinek is.

gameplan_feature.png

Szólj hozzá!

Farkas Fanni - Szabó Izabella: Valentin-nap az iskolában

2024.02.18. 17:49 Péterfy

   Valentin-nap alkalmából a Diákönkormányzat meglepetéssel készült a felső tagozatosok számára.     

   Kedves szívecskés hátterű idézetekből lehetett választani barátunknak, titkos szerelmünknek, vagy akár kedvenc tanárunknak is. Szerintünk elég nagy bátorság kellett, hogy bevalljuk a kiszemeltnek, hogy belé vagyunk zúgva… de ha ezt ezt nem mertük vállalni, akkor anonim módon is megtehettük. 13-án lehetett leadni az iskolánk aulájában elhelyezett piros dobozokba, 14-én történt a kézbesítés. A hangulatot az iskolarádióból felcsendülő balladák fokozták.

   Mi nagyon élveztük, persze mi is küldtünk levelet. Nekünk nagyon tetszett, reméljük, hogy jövő évben is lesz rá lehetőségünk.

fb_img_1708274540393.jpg

Szólj hozzá!

Tóth Réka Anikó: A macskák világnapja február 17-én

2024.02.17. 17:17 Péterfy

   Ha az interneten rákeresünk a macskák világnapjára, több dátumot is találunk. A Wikipédia például ezt írja: „A nemzetközi macskanap egy ünnep, melyet minden év augusztus 8-án ünnepelnek meg. Az International Fund for Animal Welfare (wd) hozta létre 2002-ben. Oroszországban március 1-jén ülik saját ünnepüket, a Nemzeti Macskanapot, ahogy az Egyesült Államoknak is a Nemzetközi Macskanap mellett van saját Nemzeti Macskanapja(wd) október 29-én. Február 22-én szintén van egy nemhivatalos macskanap, amely Japánból indult, és világszerte terjed.” Egy Olaszországból indult kezdeményezés szerint pedig február 17. a macskák világnapja Európában. Persze akinek van cicája, az minden nap ünnepel.

   A macska őse a líbiai vadmacska (Felis silvestris lybica), s mintegy 10-12 ezer éve vált háziállattá, a mezőgazdálkodás kezdetével egy időben. A legkorábbi lelet egy ciprusi emberi sírból került elő, melyben egy felnőtt ember és egy macska csontjait találták meg a régészek. A lelet mintegy 9500 éves. A sírból a csontok mellett kőszerszámok, maroknyi tengeri kagyló és (az emberi csontoktól 40 centire) egy nyolchónapos macska csontváza került elő, melyet az emberrel megegyezően nyugati irányba nézve fektettek a sírba. Az ókori Egyiptomban szent állatként tisztelték, és az ókori görögök és rómaiak is nagy tiszteletben tartották őket. A kora középkorra már egész Európában elterjedt a macskatartás, ám volt olyan időszak is, amikor sokan a gonosz megtestesülését látták ezekben a szőrgombócokban. Máig is él a mondás, miszerint a macskáknak kilenc életük van. És babonák is vannak a négylábú házikedvencekkel kapcsolatban, ilyenek például a fekete macskákkal kapcsolatos szerencsétlenséget jósló babonák. Az idő előrehaladtával az emberek egyre inkább felismerték, hogy a macskák hasznosak, tudatos tenyésztésük a 18. században kezdődött. A különféle macskatenyésztő szervezetek közel 50 elismert fajtát tartanak nyilván (sőt, van, amelyik szervezet ennél is többet).  Számos fajta természetes mutáció eredménye, s vannak, amelyek magukban hordozzák egykori élőhelyükhöz alkalmazkodó tulajdonságaikat, így például a szibériai vagy a norvég erdei a hosszú bundáját, a török van pedig vízkedvelő-halászó életmódját. A vadmacska minden kontinensen őshonos, kivéve Ausztráliát és az Antarktiszt. A jelenlétükhöz még nem alkalmazkodott élővilág megóvása miatt Ausztráliában a hatóságok törvényt is hoztak, hogy a macskákat éjszakánként a lakásban vagy pedig kifutóban kell tartani. A macska ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. A vadászó, kóbor és elvadult macskák eddig 33 állatfaj kipusztulásáért felelősek. A házi macskák csak az Egyesült Államokban évente több milliárd madarat pusztítanak el, ugyanis a jól táplált házi macskák is vadásznak a környezetükben élő madarakra, egerekre, patkányokra, skorpiókra és más kisebb állatokra. Gyakran előfordul, hogy meg is mutatják zsákmányukat a gazdájuknak. Az Ecology Global Network becslése szerint mintegy 600 millió macska él a világon. Ez a szám magában foglalja a kedvtelésből tartott háziállatokat, a kóbor és a vadmacskákat is. A legtöbb házi macskát az Egyesült Allamokban tartják – közel 90 milliót -, majd Kína, Oroszország és Brazília következik. Magyarországon körülbelül hárommillió házi macska él. A macska életének csak a harmadát tölti ébren, a többit átalussza. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, ebből néhány órát bóbiskolással, a többit alvással töltenek, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes aludni. Ezen kívül a macskák napi három órát töltenek tisztálkodással. Testük 38-39 Celsius-fokos, a mosakodás elősegíti a test melegének megőrzését, eltávolítja az élősködőket és serkenti a bőr vérkeringését. Némelyik macska szívesen mosdatja a fajtársait vagy akár a gazdáját is. Körülbelül ugyanannyi folyadékot veszítenek mosakodás közben, mint vizeléskor, ezért fontos, hogy mindig álljon a rendelkezésükre friss, tiszta ivóvíz. Az ember imádja a macskákat, a Földön több macska él, mint kutya. A macskák bár önálló életvitelhez és nem falkaszellemhez szokott lények, furcsa szokásaik és bújós természetük miatt mégis életre szóló barátságot kötöttek az emberrel. Sokak számára furcsán hangozhat, hogy a macskák a legnépszerűbb háziállatok. Egyes becslések szerint a számuk háromszorosan felülmúlja a második helyezett kutyákét. Azt azért tegyük hozzá, hogy távolról sem biztosak a számadatok, mivel sajnos a macskák többsége ma is gazdátlan, kivadult állatként él. Talán sokan nem tudják, hogy a cicák csak miattunk nyávognak – a nyávogást a kiscicakort elhagyva már az egymás közti kommunikációjuk során nem használják, azonban az emberrel fenntartott viszonyban fontos eszköz marad. A macskagazdik azonban jól tudják, hogy különféle nyávogástípussal mást és mást fejeznek ki a bársonytalpúak, s mivel ez egy, az adott gazdi és az adott cica közt fokozatosan kialakuló kapcsolat eredménye, a „macskanyelv” is minden egyes ilyen kapcsolat esetében kissé eltérő. A Guinness Rekordok Könyve szerint a legöregebb ismert macska 34 éves volt. A magyar macskák közül a regisztrált legidősebb 21 esztendőt élt meg, ez emberi életre átszámítva 100 évet jelent. Egy átlag házimacska várható élettartama sokat emelkedett az elmúlt évtizedekben, ma már nem számít nagy ritkaságnak a 20. életévét túllépő cica sem. Fontos tudni, hogy az ivartalanítással a kandúrok élete kétszeresére nő, a nőstényeké 62 százalékkal lesz hosszabb, s így nemcsak a felesleges szaporulat előzhető meg, hanem számos daganatos betegség is.

   No de mi volt a célja a macskák világnapja létrehozásának? Az, hogy az otthontalan, menhelyeken élő cicákra felhívja a figyelmet a világnapon. Ha tehetjük, segítsünk menhelyeken, akár önkéntes munkával, akár anyagilag. Ha cicával szeretnénk bővíteni a családot, akkor fogadjunk örökbe, hiszen ezzel egyszerre kettőn segítünk. Mi egy ismerősünktől hoztuk el Piszét, tavaly júniusban. Azóta átesett az ivartalanításon, és már lassan egy éves lesz. Már várjuk a jó időt, amikor kint lehetünk vele az udvaron. Ő egy trikolor kislány, aki nagyon szeret játszani. Minden cicatartónak boldog macskák világnapját kívánok, és ezúton szeretném felhívni a figyelmet a felelős állattartásra. 

fb_img_1708174902268.jpg

Szólj hozzá!

Márton Zalán: Hamvazószerda, a nagyböjt kezdete

2024.02.13. 22:11 Péterfy

   Idén február 14-ére nem csak a Valentin-nap esik, hanem hamvazószerda is, amely a nagyböjt kezdete. Nem bibliai ünnep, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek. "Mozgó" ünnep, a húsvét előtti negyvenedik hétköznap, mert a nyugati egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak.
   A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon, a 11. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói. Az egyház tanítása szerint az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta: "A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát". Az Isten előtti meghajlás jele nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás is lehet, miközben nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, a hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet.
   Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték zabálócsütörtöknek, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.
hamvazoszerda.jpg

Szólj hozzá!

Tóth Réka Anikó: A Valentin-nap eredete

2024.02.12. 16:56 Péterfy

   Február 14-e Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.

   Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14.) tartott Valentine's Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe a 20. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes-ünnepként". Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult. Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta. A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.

   Iskolánkban is megemlékezünk a Valentin-napról: 13-án szerelmes üzenetek küldésére van lehetőségünk kiválasztottunknak. Az idézeteket az aulában elhelyezett piros dobozban gyűjtik, a kézbesítésre pedig 14-én kerül sor. Izgatottan várom, ki hány üzenetet kap. Az iskolarádióban pedig érzelmes balladák csendülnek fel, fokozva a hangulatot. Ezúton is köszönjük a DÖK-nek a szervezést!

valentines-day-concept-p24f8fh.jpg

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása