HTML

Péterfyrkák

Friss topikok

  • Péterfy: Gratulálunk mindenkinek, aki dicséretet kapott az iskolagyűlésen! A szakkör tagjai (2013.01.21. 14:05) Iskolagyűlés 2013.január

Címkék

Bányai Blanka: Hogy telt a nyaram?

2018.09.18. 17:15 Péterfy

 maria.jpgMikor véget ért az iskola, megkönnyebbülten felsóhajtottam, hogy vége a tanévnek. Az első hetekben csak otthon maradtam egyedül, olvastam, vagy animéket néztem. Június végén mentem anya táborába segédkezni. A 3-4. osztályosoknak meg kellett tanulniuk egy részletet a Négyszögletű Kerek Erdőből. Miután pénteken előadták a darabot, a felnőttek csak dicsérni tudták őket. Hétközben elmentünk az új kilátóhoz a Csónakázó-tónál, és egy kalandparkba is sok mindent kipróbáltunk. Július 12-én ünnepeltük a születésnapom. Tavaly egy dominótortát kaptam, most pedig egy óriási Zala kockán fújtam el a gyertyákat. A következő hétfőn kezdődött Balatonmárián az ottalvós tábor. Nappal strandoltunk, éjszaka pedig éjfélig fent maradtunk. Legalábbis a többiek, mert én inkább korán kelő vagyok, mint éjszakai bagoly. Szerdán elmentünk  Badacsonyba. Hajóval mentünk, és nagy elszántsággal vágtunk neki a túrának, de a hegy felénél megálltunk, majd megbeszéltük,hogy azok, akik nem bírják tovább, lemehetnek vissza a Balaton- parthoz. Én is feladtam. Lent volt egy nagy vásárféle, ezért elmehettünk vásárolni.  Egyetlen dolgot vettem, egy hegyikristály követ. Leért már a második csapat is, és miután kifújták magukat, útra keltünk vissza a hajó felé. Ezután napi rutinunk volt a délelőtti és délutáni strandolás. Vasárnap anyáért és értem jött apa, majd elindultunk Kalocsára. Négy napig maradtunk, és emlékezetes pillanat volt, mikor elmentünk egy elegáns épületbe. Itt kóstolhattam bort először. Az épületben folyó program pedig egy ajánló volt zenés produkciókra, és ezekből az előadásokból kaptunk ízelítőt. Utána mentünk Budapestre. Ott öt napot voltunk. Sok minden csináltunk, de csak párra emlékszem. Egyik program egy Harry Potteres témájú szabadulószoba volt. Egy óránk volt kijutni, de csak fél órát vett igénybe, hogy megtaláljuk a kijáratot. A másik egy túra a Margit szigeten. Kedvencem volt a japán kert, és egy tér, ami tele volt rózsákkal. Budapest után végre hazamentünk, és így vége lett a két hetes kalandnak. De ez már nem nagyon érdekelt, örültem, hogy újra a saját ágyamba bújhatok. Augusztusban elmentünk Balatonfüredre, de csak azt csináltuk, mint minden évben: egész napos strandolás, grillpartik, vagy a Tagóra sétányon való sétálgatás esténként. Az utolsó nyári napokban kezdtem unatkozni. Egyre többször azt gondoltam, mégiscsak jó lehet az iskola, de szeptember első hete után rájöttem: Ez a legnagyobb tévedés a világon!

Szólj hozzá!

Nagy Zsombor: Nyári élményem

2018.09.18. 16:56 Péterfy

Ez a nyár nekem különösen tetszett. Június végén a nagyszüleimmel a fenyvesi nyaralónkba indultunk. Sokat fürödtünk a Balatonban, szórakoztunk, néztünk vonatokat a megállónál, és cirógattuk Winstont, a ˝balatoni cicánkat˝. A barátommal, Dáviddal sok időt töltöttünk együtt. A szüleimmel gyakran kirándultunk. Voltunk Badacsonyban, felmentünk a hegyre a Rózsa-kőhöz Jeeppel, gyönyörű volt odafent a panoráma. Voltunk a hajókikötőben is. Hazafelé bementünk a Balatonmáriafürdőn élő ˝balatoni mamáékhoz˝ vacsorázni. Még utána sokszor voltunk a Balatonon. Esős időben beültünk a tetős teraszra, én vagy rajzoltam vagy olvastam. Gyorsan eljött a nyár közepe. Voltunk vasútmodell-kiállításon a balatonfüredi állomáson.  A kiállítás szuper volt! A Múzeumok éjszakáját Keszthelyen töltöttük. Meglátogattuk a Vasútmodell-múzeumot, a Bogármúzeumot és a Festetics-kastélyt. Közben találkoztunk a keresztszülőkkel, és velük jártuk tovább a múzeumokat. Voltunk a Tihanyi Levendulafesztiválon is. Körbenéztünk az árusoknál, sétáltunk lent a tónál és az apátságnál is. Egyszer utaztunk a fenyvesi kisvasúton Somogyszentpálig. Egyik délután grilleztünk a családdal a Balatonon. Mindenkinek ízlettek az ételek. Winstonnak is adtunk belőle, de ő túl  csípősnek találta, de azért megette. És jött az augusztus, az utolsó hónap a nyárban. Bulgáriába készülődtünk: 17-én indultunk. Gyűjtőbusszal elmentünk Szegedig, ott átszálltunk egy másikra, amivel egészen a szálloda kapujáig mentünk. Hajnali 4 órakor értünk oda, de csak délután 2 órakor kaptuk meg a szobát. Addig a recepción ültünk, én még aludtam is egy jót. Egy tengerre néző apartmanban szálltunk meg. A mamáék a 6. emeleten kaptak szobát a Hotel Burgas Beach medencéjére néző erkéllyel. A mi szállodánk közvetlen a tengerparton, a naposparti Golden Rainbow volt. Medence, kaktuszkert az udvarban, vízi bár tartozott a szállodához. Az all inclusive bárban lehetett italt kérni, az étkezőben annyit ehettünk, ihattunk amennyit csak akartunk. Sokat voltunk a tengerparton, fürödtünk, kagylókat kerestünk. Egy hétig tartott a nyaralás. Hazafelé, amikor visszaértünk a határhoz sokat kellett volna várni, ezért gyalog jöttünk át a magyar oldalon lévő buszhoz. A bulgáriai nyaralás nagyon tetszett nekem. Augusztus végén még grilleztünk egyet a Balatonon. Szeptember elsején kezdődött az iskola, amit azért egy kicsit már vártam. Nagyon jól telt el ez a nyár, jól éreztem magam.

zsombor.JPG

 

Szólj hozzá!

Horváth Anna: A nyaram

2018.09.17. 07:27 Péterfy

Emlékszem az utolsó tanítási hétre. Mindenki izgatottan várta, hogy milyen új élménnyel gazdagodik a nyáron.

 Én már rögtön évzáró után elutaztam vidékre. Alig vártam már, hogy Zalatárnokon legyek. Ez a település lehetne a béke szó szinonimája. A ház, ahol a háromnegyed vakációmat töltöttem, közel száz éves. Ha beszélni tudna, elmondaná, hogy lettek a poros országúton járó szekerekből aszfaltszántó gépkocsik és kamionok. Körülötte szántóföld és erdő. Sajnos a június végét elrontotta az eső. Így maradt az olvasás. Legalább tíz könyvet kiolvastam. Viszont hála az égnek a július a miénk volt.  A közeli domb túloldalán, fák között megbújva van egy kis halásztó. A horgászat mellett fürödni is lehet benne. Több forrás táplálja, a vizét egy patak vezeti le. Onnan szokták vinni a vizet a közeli tanyára az állatoknak, de az erdei vadak is oda járnak inni. Idén sem volt a halaknak nyugodt nyaruk, el kellett bújniuk a mélyben, mert a fröcskölés, az úszóverseny és a vízilabda folyamatosan váltotta egymást. Azután két hétre hazajöttem, azaz nem is haza, hanem Kiskanizsára a másik mamámhoz. Az unokatestvéreimmel nem unatkoztunk, zenét hallgattunk, moziban voltunk, na meg a strand sem maradhatott ki. Mivel ők Somogy megyében laknak, ritkán vannak Nagykanizsán, ezért családlátogatáson is részt vettünk. Majd visszamentem pár hétre még a faluba. Az utolsó két hetet iskola előtt itthon töltöttem.

 Szomorú voltam, hogy véget ért a nyár, de már vártam a hetedik osztályt.

zalatarnok.jpg

Szólj hozzá!

Csordás Lili: Határtalanul!

2018.06.13. 22:08 Péterfy

  1. május 21. reggel: A korai felkelés után, egy szempillantás alatt a parkolóban találtam magam. Hiába volt hajnali fél hat, mindenki a legfrissebb énjét mutatta, és hatalmas mosollyal az arcunkon vártuk a buszt. Várakozásunk alatt mindenki beszélgetett, a felkelő napsugarak sütötték meg arcunkat.

Mihelyst bepakoltuk hatalmas bőröndjeinket a buszba, lélekben már készültünk a nagyjából 9 órás útra.

Elbúcsúztunk szüleinktől, majd elindultunk a régóta várt erdélyi tanulmányi kirándulásunkra. A végtelennek tűnő út alatt próbáltunk pihenni, bár ez a jókedv által keltett hangzavar miatt kevésbé ment sikeresen.

Az út alatt megcsodálhattuk az Alföld egy kis részét is, a tökéletesen lapos tájat, a régies házakat, istállókat.

A határnál meglepő módon nem kellett várakoznunk. Amikor átgurultunk a régi Magyarország útjaira, az időjárás hirtelen megváltozott. Felhők gyülekeztek fejünk fölött, majd eleredt az eső.

Még egy pár órát utaztunk, majd megérkeztünk első állomásunkra, Nagyváradra. Itt először megismerkedtünk idegenvezetőnkkel, Bethlendi Andrással, majd megtekintettük a Szent László katolikus Székesegyházat. Nagyváradon felfedező városnézéssel folytattuk a napot. Csoportokba osztottak minket, majd feladatokat kaptunk, de sajnos közben szakadni kezdett az eső, így nem igazán tudtuk élvezettel, felszabadultan felfedezni az egykoron többségében magyar Sebes-Körös-parti várost.

Ismét buszra szálltunk. Első szállásunk Vársonkolyos, a Király-erdő hegység északi peremén, a Sebes-Körös szurdokvölgyében fekvő falucska volt, amelynek közvetlen környezete természetjárók és barlangászok kedvelt úticélja. Szállásunk egy kétemeletes ház volt kék festéssel és virágokkal, ezzel gyerekbarát kinézetet adva a lakóháznak. A szobák nem voltak nagyok, bár nem is volt szükségünk egy hatalmas panzióra.

Második nap egy túrára ébredtünk volna, de a reggelinél tudtuk meg, hogy az időjárási feltételek miatt ez elmarad és csak egy kis erdei sétát teszünk. A sonkolyosi- szorosban jártunk és megtekintettük a szelek barlangjának bejáratát, ahol egy érdekes kísérletről is hallhattunk.

Utána Kalotaszentkirályra vezetett utunk, ahol megebédeltünk, majd két osztálytársunk közreműködésével láthattunk egy népviseleti bemutatót is. Ezután áttértünk Magyarvalkóra, ahol a kalotaszegi templomot csodáltuk meg mind belülről, mind kívülről egy előadás kíséretében. Az érdekesség után, a busz felé vettük az irányt és indultunk Torockóra, a következő szállásunkra. Két külön épületben szállásoltak el minket. A kilátás gyönyörű volt, a szobák pedig modernek.

Egy kiadós alvás után a harmadik nap vette kezdetét. A reggeli után a tordai sóbányába indultunk. Mikor leértünk a barlangba vezető lépcsőkön, hirtelen lezuhant a hőmérséklet. Olyan volt az egész hely, akár csak egy labirintus. Sok bejárat volt, sok különböző helyre.

Miután nagyjából körbejártuk a sóbányát, egy óra szabad programot kaptunk.

Lehetett csónakázni, teniszezni és még megannyi tevékenység közül válogatni. A személyes kedvencem az óriáskerék volt. Kimondani is furcsa, óriáskerék egy bányában!

A következő programunk helyszíne Kolozsvár. Itt találkoztunk a hetedik osztályos tanulókkal, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból, akik egy órás séta alatt a városban megmutatták a feladatlapunkon szereplő házakat, szobrokat, a város nevezetességeit.

Visszaérve az iskolába, egy előadással búcsúztak, amit az igazgató úr állított össze, miközben az intézmény éves programjairól beszélt.

Az utolsó percekben megtekinthettük a suli múzeumát is, ahol nagyrészt kitömött állatokat láthattunk. Ezzel a napunk, ami programokat illeti, véget is ért.

A csütörtököt egy túrával kezdtük a Tordai-hasadékban. Gyönyörű, egyben kissé veszélyes utunk volt. Különböző legendákat meséltek, miközben megcsodáltuk a Hesdát-patakot.

Az ebéd után a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot látogattuk meg, ahol részleteket hallhattunk Jókai: A nagyenyedi két fűzfa című művéből. Megismerkedtünk Nagyenyed történelmével, látnivalóival, az iskola életével és a közelgő hétvégi ballagás előkészületeivel.

Gyulafehérvár felé vettük az irányt. A gyulafehérvári érseki székesegyházban tértünk be, ahol Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Fráter György és Márton Simon síremlékeit láthattuk.

Pénteken, ötnapos kirándulásunk utolsó napján már nem igazán jutott idő annyi programra, amennyiben az előző 4 nap során részesültünk. Két programelemünk maradt: Déva és Nagyszalonta. Először Déva várát csodálhattuk meg a lenyűgöző kilátással.  Ezután Nagyszalontán a Csonka – toronyban berendezett Arany János múzeumban tettünk látogatást, ahol bemutatták Arany János életét és néhány versét, életének fontosabb állomásaihoz köthető tárgyait, emlékiet. Az ott töltött egy és fél óra után elindultunk Nagykanizsára.

Az út nagyon hosszúnak tűnt visszafelé, ezt a határon való várakozás még inkább fokozott.

Összegzésben a kirándulás szerintem kivétel nélkül mindenkinek tetszett és mindenki tanult  belőle. Örülünk, hogy lehetőségünk volt a magyar történelemmel való megismerkedés ilyetén formájával, iskolán kívüli, tanulmányi kirándulás keretén belül. Jó érzés volt a határon túl élő magyar emberekkel, tanulókkal találkozni, beszélgetni, emlékeket gyűjteni.   

 

Szólj hozzá!

Horváth Anna: 2017- 2018

2018.06.04. 10:02 Péterfy

Nagyon mozgalmas éve volt az iskolánknak. Versenyek és egyéb rendezvények követték egymást.

A tanévnyitó ünnepségen megtudhattuk, hogy ki lett az új igazgató és a tagintézmény vezető. Az iskolaévet az évfolyamommal kirándulással kezdtük. Három napot töltöttünk Zánkán, ezt kemény tanulás követte. Megkezdtük a felkészülést a tanulmányi versenyekre. Az őszi szünet után elkezdtünk gyakorolni a karácsonyi műsorra. Decemberben sűrű volt a program. Indítottunk a karácsonyi vásárral, majd a grazi kirándulással folytattuk. A 2017-es évet a karácsonyi ünnepséggel zártuk a Felsőtemplomban. A január eseménytelenül telt, viszont a kétesre állók izgulhattak, mert jó jegyeket kellett gyűjteniük a félévi bizonyítványhoz. A tél utolsó megmozdulása a farsangi bál volt. A tavasz a 40 éves jubileumi megemlékezés jegyében telt. Előadásokat hallgattunk meg és adtunk is elő. Különféle sport- és tanulmányi versenyeken vettünk részt. Májusban még egy utolsó nekifutás, hogy az év végi bizonyítvány jól sikerüljön. Aztán júniusban már csak a nyárra hangolódunk.

 Jó pihenést mindenkinek!!!    

iskola.jpg

Szólj hozzá!

Horváth Anna: Nyári terveim

2018.05.15. 19:59 Péterfy

nyar.jpg Már mindenki izgatottan várja a nyári szünetet. Tanárok és diákok egyaránt.

 A szünet arra való, hogy az ember kipihenje a sok tanulást, a versenyeket és a dolgozatokat. Úgy érzem ebben az évben is helytálltam, így megérdemlem a lazítást. Mindjárt évzáró után Zalatárnokra utazok a mamámmal. Itt két hónapot fogok eltölteni. Ez idő alatt sokat csobbanunk a tóban, fagyit eszünk, tollaslabdázunk és rengeteget olvasok. Egy csomó könyvvel végezni fogok. Köztük a kötelező olvasmányt is kiolvasom. Júliusban a szüleim a szabadságukat velünk töltik. Ilyenkor strandolunk a Balatonban is. Augusztusban a másik mamámmal és az unokatestvéremmel leszek. Elmegyünk a strandra és a moziba. Aztán vége a nyárnak és kezdődik a 7. osztály.

 Mindenkinek szép nyarat, jó táborozást és örömteli kötelező olvasást kívánok! :)

Szólj hozzá!

Határtalanul!

2018.05.13. 07:27 Péterfy

klari_3.jpg

Május 21-25. között a 7.a és 7.b osztályosok a Határtalanul! program keretében kirándulnak Erdélybe. Programjuk:

1. nap : Érsemjén ( Kazinczy Ferenc szobra), 

            Nagyvárad ( felfedező városnézés),

            Vársonkolyos (szállás)

2. nap: Vársonkolyos (túra – Sebes Kőrös mentén),

            Kalotaszentkirály (népviselet bemutató),

            Magyarvalkó (Kalotaszegi templom),

            Kőrösfő,

            Torockó (szállás)

3. nap: Kolozsvár (városnézés, találkozás 7. osztályos tanulókkal),

            Tordai sóbánya,

            Torockó (múzeumlátogatás)

4.nap: Tordai-hasadék,

            Nagyenyed,

            Gyulafehérvár,

            Torockó (szállás)

5.nap: Rozsda szakadék,

           Nagyszalonta (Arany Múzeum),

            Méhkerék,

            Nagykanizsa

A képek a felkészítő órán készültek:

klari.jpg

klari2.jpg

 

Szólj hozzá!

Horváth Anna: Irodalmi színpados vagyok

2018.05.09. 21:20 Péterfy

A jó előadásokat mindig kemény és mókás próbák előzik meg. Idén három alkalommal, három különböző darabot adtunk elő.
            Nemrég felléptünk Zalaszentgróton a Weöres Sándor Diákszínjátszó Találkozón, ott a Pomádé királynő című előadásunkat mutattuk be. Nagyon tetszett a zsűrinek, arany minősítést kaptunk érte. Így mehetünk a következő fordulóra, amit Keszthelyen rendeznek. Mi is történt Zalaszentgróton? Elmesélem. Reggel korán indultunk, hosszú volt az utazás. Miután megérkeztünk, kipakoltuk a kellékeket és elfoglaltuk a termünket. Aztán megnéztünk két előadást, köztük a testvériskolánkét is. Ők is nagyon ügyesek voltak. Utánunk mi következtünk. Remekül sikerült előadnunk a színdarabunkat. A műsor után szabad program következett, ebédeltünk, fagylaltoztunk. Csapatversennyel folytattuk a napot, amiben rajzoltunk, székfoglalóztunk és cowboyosat játszottunk. Az eredményhirdetésen mindenki feszengett a székében, nagyon izgatottak voltunk. Végül megszületett a döntés. Első helyezés! A hazaúton mindenki arcán hatalmas mosoly ült. Miután hazaérkeztem örömmel meséltem el a szüleimnek a nap történéseit.
            Ha jól szerepelünk Keszthelyen, irány Debrecen!

szinpad_1.jpg

Szólj hozzá!

Smolcz Zsombor: Söprű története

2018.05.09. 13:15 Péterfy

Söprű története

avagy az állatmenhelytől az otthonig

 Minden azon az őszi napon kezdődött. Akkor láttuk meg egymást először az állatmenhelyen.

Első látásra megtetszett a Söprű névre hallgató kis jószág. Hosszú, barna szőre fényes, füle felálló, csak a vége lelógó. Farka, mint egy söprű, valószínűleg innen a neve. A gondozó engedélyt adott, hogy megsimogassam. Óvatosan közeledtem felé. Nagyon barátságosan viselkedett. Ott és akkor döntöttem el: Nekem kell ez a kutya! Ráveszem anyáékat, fogadjuk örökbe.

A gondozó is látta, hogy nagyon tetszünk egymásnak, így elvihettem sétálni. Remekül éreztük magunkat. A séta végén szomorúan vezettem vissza kenneljébe:

-Ne hagyj itt! Veled szeretnék menni! Kérlek! – ezt sugallta bánatos tekintete.

Másnap ismét elmentem, aztán egyre gyakrabban látogattam meg. Minden alkalommal nagyon örült nekem, ezt boldogan ugrálva, nyüszítve jelezte. A séták egyre hosszabbak lettek, az elbúcsúzás egyre nehezebb. A szüleim puhítási folyamata fokozatosan erősödött.

Az egyik séta alkalmával azzal fogadott a gondozó néni, hogy a következő heti újság „Gazdikereső” rovatában Söprű is bent lesz. Felcsillant a szemem! Itt a lehetőség!

Egész délután, egész este nyaggattam apát:

- Fogadjuk örökbe! Lécci! Léccike! Majd én gondját viselem! Kérlek szépen! Ugye olyan szülő vagy, aki nem tagad meg egy ilyen kérést a kisfiától?

Mire a lefekvés ideje eljött, apa hajlott az örökbefogadásra. Már csak anya volt hátra.

A legszebb nézésemet is bevetettem, persze anya nem tudott nemet mondani.

- Ha a szomszédok is beleegyeznek, ám legyen! – mondta nevetve.

A szomszédok jó fejek voltak, rábólintottak a kérésemre.

Ám még sok minden kellett ahhoz, hogy Söprű a miénk lehessen. Például kutyaház. Nagykanizsán nem találtunk megfelelőt, ezért hát rendeltünk az interneten. Egy zöld tetős, barna ház érkezett a csomagban.

ELJÖTT A NAGY NAP! Izgatott voltam, egész délelőtt azt vártam, hogy végre elhozzuk a menhelyről a kis barátomat.

Ugyanúgy fogadott minket, mint mindig. Nem is sejtette, hogy többet nem jön ide vissza.

Hazaérve a macskánk a kapuban várt minket.

- Egy macska! Egy másik állat! Hová kerültem? – nézett körül kíváncsian.

A házába először nem igazán akart bemenni. Amikor már harmadszor tuszkoltam be, megadta magát.

Másnap jött az állatorvosi vizsgálat, melyet meglehetősen jól viselt. A doktor bácsi meg is dicsérte és viccesen hozzátette:

- Söprű nevű páciensem még nem volt.

Azonban a megpróbáltatások még nem értek véget Söprű számára. A kutyakozmetika várt rá, ahol megfürdették, megnyírták. Igazán jóvágású kutyus lett belőle.

Boldogan mentünk haza a kis „plüss mackónkkal”.

Ez Söprű örökbefogadásának története. De még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ő is elhiggye, ez a csoda megtörtént vele.

Kutyám neve Söprű,

nem lesz vele könnyű.

Gondozom, tanítom,

De mindezt örömmel vállalom.

Ha ti is látni akarjátok

nálam keressétek, ne máshol!

Smolcz Zsombor díjnyertes írása a Hevesi Sándor Általános Iskola vers-és prózaíró pályázatán.
Gratulálunk!
zsombor.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Bányai Blanka: Verseny, verseny, verseny...

2018.05.07. 21:16 Péterfy

versenyeredmenyek-1080x675.jpg

Tavasszal egy csomó versenyre készülnek kicsik és nagyok egyaránt. Áprilisban van a legtöbb megyei verseny, ahonnan a dobogósak továbbjutnak. A felkészülés bonyolultnak tűnhet néha, de van olyan eset is, mikor elég egyszerű feladattal találjuk szembe magunkat. És ott van a sok gyakorlásért járó jutalom is! Ki ne szeretne legalább 1 kupát a polcára? De mások elismerése is nagy kincs, növeli az önbizalmat! De az se baj, ha csak 15. lettél! A 200-ból 15-dik nem nagy eredmény? A lényeg, ha egy csomó versenyen indul az ember, egyre több sikeres vagy tanulságos élményt szerez, a nagybetűs ÉLET is könnyebnek fog tűnni.

blanka_1.jpg

 

Szólj hozzá!