Március 14-e a nemzetközi π-nap, a matematika egyik leghíresebb számának az ünnepe.
1988 óta ezen a napon ünneplik, mert a dátum számjegyei két tizedes jegyig megegyeznek a π értékével. Ez a szám 3,1415926535…..-tel kezdődik és a végtelenségig tart. Már az ókor óta szerepel különböző összefüggéseiben. A matematikában és a fizikában is nagy szerepet játszik. Az ünnep ötletadója Larry Shaw fizikus professzor, akinek a vezetésével ünnepi megemlékezéseket rendeznek. Erre az alkalomra rendszerint gyümölcsös pitéket készítenek, mert a pite vagy angolul pie is e számra utal. A süteményeket a π szám minél több tizedes jegyével díszítik.
Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, és 2018-ban ekkor halt meg Stephen Hawking.
Szabó Izabella: Nemzetközi π-nap
2024.03.14. 22:50 Péterfy
Szólj hozzá!
Márton Zalán: Gergely-nap
2024.03.13. 14:59 Péterfy
Gergely napja nemcsak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is. Eredetileg a diákság ünnepe volt. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés is kötődik.
A Gergely görög eredetű férfinév, a Grégoriosz, latinul Gregorinus névből származik, több híres pápa neve. Jelentése: éberen őrködő. A Gergely-nap március 12-ei ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki elődjét, I. Nagy Szent Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak. Eleink régen a márciust Tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. A régi székely-magyar naptár szerint március Kikelet hava. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „megrázza még szakállát Gergely“, vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Egy másik jövendölés szerint "ha Gergely napján zivatar, nem lesz jó idő hamar”. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő. Megfigyelték azt is, hogy ezen a napon gyakran szelesre fordult az időjárás - erre utal az alábbi mondás: "Gergely-napi szél, Szent Gyögy-napig él."
Ezúton kívánok minden Gergely nevű ismerősömnek boldog névnapot!
Szólj hozzá!
Szabó Izabella: A székely szabadság napja
2024.03.10. 13:34 Péterfy
Minden év március 10-e a székely szabadság és összetartozás emléknapja.
1854-ben ezen a napon meghökkentésképp kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik újra akarták szítani az elbukott szabadságharc lángjait. A város legrégebbi máig álló műve a vértanúk tiszteletére készült köztéri műalkotás. A Székely Nemzeti Tanács 2012 januárjában hozta a döntést, hogy minden év március 10-e legyen a székely összetartozás szimbóluma.
Ebben az időszakban a világon szétszóródott székelyek Marosvásárhelyre zarándokolnak és közös megemlékezést és felvonulást tartanak.
Szólj hozzá!
Márton Zalán: Nemzetközi nőnap
2024.03.07. 21:26 Péterfy
Szólj hozzá!
Farkas Fanni - Szabó Izabella: Francia szakkör a Péterfy-iskolában
2024.03.07. 20:56 Péterfy
Iskolánkban felső tagozatban lehetőség van francia nyelvet tanulni. Mi már ötödik osztályos korunk óta heti egy órában szorgalmasan járunk Szabó Ildikó tanárnőhöz az iskola könyvtárába. Azért járunk, mert jó hangulatban telnek az órák, és szeretnénk egyszer eljutni Franciaország fővárosába, Párizsba.
A tanórák mindig nagyon érdekesek. Képekkel és francia szöveggel ellátott lapokról szoktunk tanulni, amiket közösen kitöltünk, majd felolvassuk, hogy a kiejtést is gyakoroljuk. Sok érdekes témával ismerkedtünk meg eddig, köztük a színekkel, számokkal, bemutatkozással és különféle kifejezésekkel is. Animációs videókat is szoktunk nézni eredeti nyelven. A tanórák alatt a francia kultúrával is megismerkedünk: rendszeresen zenét hallgatunk, ismert franciákról tanulunk, mint például a híres divattervezőről, Coco Chanelről. A párizsi épületeket is felfedezzük: tanulunk a Diadalívről és az Eiffel-toronyról is. Számunkra, akik németet tanulunk kissé nehezebb a nyelv, főként a kiejtés, de az angolt tanuló osztálytársaink szerint hasonlít egymásra a két nyelv. Ám könnyű úgy nyelvet tanulni, ha valakinek olyan kedves tanítója van, mint Ildikó néni.
Azoknak ajánljuk a szakkört, akik szeretnének az angol/német mellett egy második nyelvvel is megismerkedni, akiket érdekel a francia kultúra, illetve jó hangulatú órákon vennének részt. Napjainkban nagyon fontos a nyelvtudás, felvételinél is plusz pontot jelent a nyelvvizsga, és külföldi utazás során is hasznát vesszük. Gyertek minél többen francia szakkörre, Ildikó néni szeretettel várja a vállalkozó szelleműeket. Bonne journée!
Szólj hozzá!
Tóth Réka Anikó: A vadon élő állatok világnapja
2024.03.04. 18:41 Péterfy
A vadon élő állatok világnapja március 3-án van. Célja, hogy felhívja a figyelmet a mi felelősségünkre. Az emberiség feladata, hogy megőrizze a bolygó élővilágának sokszínűségét.
1973-ban hozták létre és írták alá az első államok a Washingtoni egyezményt. A megállapodás a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Az egyezmény aláírásának napját 40 évvel később az ENSZ közgyűlése a vadvilág világnapjának nyilvánította. T
Ezúton szeretném felhívni a figyelmet Földünk, környezetünk és az állatvédelem fontosságára. Bízom benne, hogy nem csak ezen a napon fordítunk kiemelt figyelmet rá.
Szólj hozzá!
Farkas Fanni: Táncgála a HSMK-ban
2024.03.03. 15:47 Péterfy
Szólj hozzá!
Szabó Izabella: Március elseje, a tavasz kezdete
2024.03.02. 15:25 Péterfy
Már februárban is élvezhettük a sötét, hideg hónapok után a melegebb, naposabb időjárást és a természet is elkezdett éledezni. A tavasz közeledtét az állatkerti medvék is megjósolták gyertyaszentelő napján. Március 1-én pedig beköszöntött a naptári tavasz.
A természet ugyancsak az újjászületés jeleit mutatja, nyílnak az első virágok, éledeznek az első rovarok, felébredtek a sünök és más téli álmukat alvó állatok, a madarak elkezdték a párkeresést. A tavasznak naptári és csillagászati értelemben azonban más-más jelentése van. A csillagászati tavasz kezdete Magyarországon március 21-e, azonban a gyakorlatban a nap-éj egyenlőség március 20-ra esik idén. A tavasz az északi féltekén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát közelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23-tól december 21-ig. Ebben az időszakban emelkedik az átlaghőmérséklet, több eső esik, jellemzőbbek az áradások. A csillagászati tavasz beköszöntével visszatérnek a vándormadarak is a telelésből. A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik, így 2024-ben március 29-én kell majd átállítani az óráinkat, épp a tavaszi szünetben, húsvét vasárnapján.
Az én kedvenc évszakom a tavasz, mert ilyenkor virágoznak a fák, nyílik a nárcisz, a tulipán, a gyöngyvirág, a nefelejcs, az ibolya és a szellőrózsa is. Ilyenkor van a húsvéti szünet is, ami idén hosszabb lesz a megszokottnál. Már nem kell sokat várnunk addig.
Szólj hozzá!
Tóth Réka Anikó: A szökőév története
2024.03.01. 19:37 Péterfy
2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy a február 29 napos. Ezt alighanem mindenki tudja, az viszont kevésbé köztudott, hogy a szökőnap valójában február 24-re esik.
Mivel az évszakok és a csillagászati jelenségek nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért kissé elcsúszott a naptár hozzájuk képest. A különbség évszázadokig nem jelentett gondot, de az 1500-as évek második felére már tíz naptári napra nőtt, ezért közbe kellett avatkozni. 1582-ben XIII. Gergely pápa rendelte el, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy így a 10 napos eltérést kiküszöböljék. Hazánkban a módosításra 1587. október 21-e szombat után került sor, amikor is nem október 22., hanem november 1-je vasárnap következett, és ezzel Magyarország is szinkronba került a legtöbb európai országgal. Azóta pedig minden meghatározott évben – 4 évente – a 28 napos február hónaphoz hozzáadódik plusz egy nap, így február a szökőévben 29 napos lesz. A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap, mégpedig február 24-e. Technikailag ugyanis nem az történik, hogy a február lesz hosszabb egy nappal, hanem az egyik nap duplázódik benne. Érdekesség még, hogy ezen a napon senki nem ünnepel névnapot, a naptárakban is csak szökőnap szerepel az aktuális névnap helyén. A hagyományosan február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben 25-re csúszik, és az utána következő névnapok is csúsznak egy napot. Ez az átrendeződés „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. A hagyományok szerint egyébként a nép február 29-ét dologtiltó és borkóstoló napként élvezte. Ezzel, mintegy előkészítve a március hónap köszöntését. Voltak területek, ahol a szökőnapot úgy értelmezték, mintha az a Mátyás napot követné. Így, Jégtörő Mátyás megőrizhette a helyét, mivel így a szökőnap február 24-25 közé került. Ezáltal, a 25-ei Gejza napot 26-án tartották, a többi napok eseményeit is 1-1 nappal csúsztatva, a 28-ai előírásokat pedig 29-én teljesítették.
Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás Magyarországon is terjedni látszik, néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjánál, hanem február 29-nél van feltüntetve. Mivel az idei év szökőév, így még 311 nap van hátra ebből az évből.
Szólj hozzá!
Tóth Réka Anikó: Jégtörő Mátyás napja
2024.02.26. 16:58 Péterfy
Sok népi hiedelem és szokás fűződik Mátyás nevéhez és ünnepnapjához. De ki is volt ő? A személy, aki köré a népbabonák épültek, Szent Mátyás apostol, Betlehemből származó tudós ember volt. Szent Mátyás Jézus egyik tanítványa volt, aki az Urat János keresztelésétől a mennybemenetele napjáig követte. Sorshúzással került az apostolok közé pünkösd előtt, miután Júdás elárulta Jézust, és felakasztotta magát. Szent Mátyás a többi apostollal együtt tanúskodott Krisztus feltámadásáról Az apostolok cselekedetei első fejezete szerint.
Magyarországi tisztelete részben Mátyás király miatt terjedt el, születése idején ugyanis az újszülöttek a szentek neveit és nem pogány nevet kaptak, a király pedig Mátyás napján jött világra. A szent tiszteletének elterjedése részben a középkori aacheni magyar zarándoklatoknak is betudható. A magyar zarándokok ugyanis mindig ellátogattak Trier városába, hogy megnézzék a szent apostol ereklyéit a Szent Mátyás-apátságban. Szokás mondani, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Sok helyen úgy vélik és a tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz. Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér. A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász. Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.
Idén február 24-én maradt az enyheség, így Mátyás nem talált jeget, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban még visszatérhet a tél, viszont jó hír, hogy ezen a napon nem volt fagy, így 40 napig már nem fog fagyni a népi megfigyelés szerint.