Álmaim iskolája
2016.02.02. 08:35 Péterfy
Álmaim iskolája
Ez az iskola fantasztikus lenne! Igazából hol lenne, hol nem. Mert szemnek láthatatlan. A tanulók képzelnék el, és ha megvan, felhúznának egy tréfás szemüveget, és a szemüveg valóra váltaná az álmaikat. Persze a színes üvegű kontaktlencse is hatásosan működne. Mindenkinek volna egy külön terme. Aki szemüveg nélkül nézi, annak olyan, mintha az emberek a levegőben járnának. A gyerekek kiválaszthatnák, hogy mi legyen ebédre, és azt is, mikor legyen órájuk. A tanítók is kapnának kedvezményeket. A gyerekeknek kötelezően jóságtablettát kellene enniük. Ennek a tanítványok nem örülnének. Azért jó volna. Bárcsak megvalósulna!
Horváth Anna 4.b
Szólj hozzá!
A jövő iskolája
2016.01.21. 06:20 Péterfy
A jövő iskolája
A jövőben csak három tanóra lesz. Első a nyelvtan. Nyelvtan órán tabletre kell írni. A matek nem fog változni. A következő óra lényege, hogy egy sisak lesz a fejünkön, és az agyunkba tölti az okosságot. Valószínűleg nem lesz veszekedés, s nem lesznek háborúk, semmi baj nem lesz a világban. De még nem jött el az ideje. Talán még 2000 évet kell várni?
Kovács Gergő 4.b
Szólj hozzá!
Újévi hiedelmek, népszokások
2016.01.01. 17:46 Péterfy
ÚJÉV NAPJA (JANUÁR 1.)
Január elseje a polgári év kezdőnapja. A középkorban december 25-én, azaz Krisztus születésének napján kezdődött az év. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, az egyházi év mindmáig advent első napjával (a karácsonyt négy héttel megelőző vasárnappal) kezdődik. A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték. A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.
forrás: www.sulinet.hu
Szólj hozzá!
