Egyik nap elmentünk az Élettér Állat- és Természetvédő Egyesülethez, Kanizsán. Amúgy nagyon sokat szoktunk odamenni. Megláttunk egy nagyon kicsi fekete kutyust. Mondtam, hogy én őt szeretném, mert már évek óta szeretnék egy kiskutyát. Megbeszéltük! Döntöttünk! Elhozzuk! 2019. április 30-án a szüleim elhozták. Az iskolából hazamentem, és otthon vártak a kutyussal. Nagyon örültem! A kutyám neve Maci. Fekete színű, a mellkasán és a lábujjain fehér foltok találhatók. Szeret játszani. Megtanítottam arra: Ülj! Fekszik! Marad! Gyere! Pacsit! Integet! Fordul! Ezen kívül még tudja azt is, hogy addig nem nyúl az ételhez, amíg azt nem mondom: Tiéd! Szépen sétál pórázon, ha eldobom a játékát, akkor visszahozza. A karikán is átugrik. Sokan nem hiszik el, hogy ennyi mindent tud, de az egész nyári szünetet vele töltöttem. Fajtája horvát juhászkutya. Ezt a kutyát pásztor-, mentő- és őrző-védő kutyának is alkalmazzák. Nagyon szeretem a kutyámat!
Herczeg Szimonetta: A kutyám
2019.11.03. 16:49 Péterfy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://peterfyrkak.blog.hu/api/trackback/id/tr5115285736
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
