Sok népi hiedelem és szokás fűződik Mátyás nevéhez és ünnepnapjához. De ki is volt ő? A személy, aki köré a népbabonák épültek, Szent Mátyás apostol, Betlehemből származó tudós ember volt. Szent Mátyás Jézus egyik tanítványa volt, aki az Urat János keresztelésétől a mennybemenetele napjáig követte. Sorshúzással került az apostolok közé pünkösd előtt, miután Júdás elárulta Jézust, és felakasztotta magát. Szent Mátyás a többi apostollal együtt tanúskodott Krisztus feltámadásáról Az apostolok cselekedetei első fejezete szerint.
Magyarországi tisztelete részben Mátyás király miatt terjedt el, születése idején ugyanis az újszülöttek a szentek neveit és nem pogány nevet kaptak, a király pedig Mátyás napján jött világra. A szent tiszteletének elterjedése részben a középkori aacheni magyar zarándoklatoknak is betudható. A magyar zarándokok ugyanis mindig ellátogattak Trier városába, hogy megnézzék a szent apostol ereklyéit a Szent Mátyás-apátságban. Szokás mondani, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Sok helyen úgy vélik és a tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás kiosztja a madarak sípjait és szűre ujjából kiereszti a tavaszt. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz. Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér. A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász. Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.
Idén február 24-én maradt az enyheség, így Mátyás nem talált jeget, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban még visszatérhet a tél, viszont jó hír, hogy ezen a napon nem volt fagy, így 40 napig már nem fog fagyni a népi megfigyelés szerint.
