Már februárban is élvezhettük a sötét, hideg hónapok után a melegebb, naposabb időjárást és a természet is elkezdett éledezni. A tavasz közeledtét az állatkerti medvék is megjósolták gyertyaszentelő napján. Március 1-én pedig beköszöntött a naptári tavasz.
A természet ugyancsak az újjászületés jeleit mutatja, nyílnak az első virágok, éledeznek az első rovarok, felébredtek a sünök és más téli álmukat alvó állatok, a madarak elkezdték a párkeresést. A tavasznak naptári és csillagászati értelemben azonban más-más jelentése van. A csillagászati tavasz kezdete Magyarországon március 21-e, azonban a gyakorlatban a nap-éj egyenlőség március 20-ra esik idén. A tavasz az északi féltekén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát közelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23-tól december 21-ig. Ebben az időszakban emelkedik az átlaghőmérséklet, több eső esik, jellemzőbbek az áradások. A csillagászati tavasz beköszöntével visszatérnek a vándormadarak is a telelésből. A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik, így 2024-ben március 29-én kell majd átállítani az óráinkat, épp a tavaszi szünetben, húsvét vasárnapján.
Az én kedvenc évszakom a tavasz, mert ilyenkor virágoznak a fák, nyílik a nárcisz, a tulipán, a gyöngyvirág, a nefelejcs, az ibolya és a szellőrózsa is. Ilyenkor van a húsvéti szünet is, ami idén hosszabb lesz a megszokottnál. Már nem kell sokat várnunk addig.
