Az én kedvenc szabadidős tevékenységem a kézilabda. Igazolt játékos vagyok, öt éve járok rendszeresen az edzésekre egyik osztálytársammal és barátnőmmel, Zoéval. Többen a palini városrészből is érkeznek hozzánk.
Az edzőm megköveteli a rendet és a fegyelmet, ami elengedhetetlen a jó teljesítményhez. Ha valamit nem csinálunk jól, akkor tíz fekvőtámasz a büntetés. A pályán hat játékos van. Van egy irányító, egy beálló, egy jobb, illetve egy bal lövő és a két szélső. Léteznek különböző cselek, amelyek közelebb vihetnek a sikerhez: testcsel, terpeszcsel és felugrócsel. A testcsel olyan, hogy ha a kezünkben van a labda és elfordulunk egy bizonyos emberhez, és úgy teszünk, mintha oda akarnánk dobni neki, az ellenfél erre bedől, és már kapura is tudjuk dobni a labdát. A terpeszcsel során a védő elé ugrunk terpeszben, és ellépünk jobbra, majd bedobjuk a labdát. A felugrós csel pedig azt jelenti, hogy mikor felugrunk, lepasszoljuk a labdát egy olyan csapattársnak, aki "üresen áll".
Ezt a sportágat azoknak ajánlom, akik szeretnek sokat mozogni és társaságban lenni. A rendszeres mozgás hozzájárul a test és az agyműködés frissen tartásához, illetve a kézilabda kifejezetten fejleszti a reflexet. Jó edzést, sikeres meccseket kívánok minden csapattársamnak!
