Nem gondolnám, hogy hallott valaki már zöld színű bárányról, nekem mégis van egy ilyen
bárányos történetem.
Kevin boldog kisbárány volt, egészen addig, amíg iskolába nem került. A többi gyönyörű,
hófehér gyapjúval büszkélkedő kisbárány furcsán nézett Kevinre, nem tudták mire vélni eltérő
színét. Ezért nem szívesen barátkoztak vele, így Kevin napjai magányosan teltek az iskolában.
Sőt, gúnyolták is báránytársai különös kinézete miatt. Az nem számított nekik, hogy ő
ugyanolyan kisiskolás, mint a többi. Egyik nap azonban úgy tűnt, hogy végre rámosolygott a
szerencse. Betegség miatt ugyanis otthon maradt, de be kellett mennie a tankönyveiért az
iskolába. Szabolcs, az erős, tipikus nagymenő egyszer csak hozzászólt.
- Kevin vagy, ugye? – kérdezte Szabi.
A kisbárány nagyon megörült, hogy végre megszólította valaki és lelkesen válaszolt.
- Igen.
- Segítened kell, felmászott egy kiscica a fára és te vagy a legmagasabb.
Kevin természetesen sietett segíteni. De sajnos a fa tetején nem cica volt, hanem egy vödör, tele
lila festékkel. Szegény Kevin csupa festék lett. Ezt a gonosz tréfát látta Rózi bárány is, aki
kedves volt, mindenki szerette. Másnap, amikor Kevin visszatért az iskolába, Rózi nagyon
figyelmes volt vele, játszottak, nevettek és még együtt is ebédeltek. Ez viszont nagyon zavarta
Szabit.
- Miért ő kapja a szép lány figyelmét, miért nem én? – gondolta magában.
Másnapra kitervelte, hogy ő is jólelkű lesz, mint Kevin. De Rózi tudta, hogy ezt nem lehet
színlelni, nem lehet ilyen gonosz viccet csak úgy semmissé tenni egy nap alatt. Ezért Szabi még
mérgesebb lett, s eldöntötte, hogy másnap csúnyán bosszút áll. Pukipárnát helyezett Huhu tanár
úr székére, és ráfogta a csínyt Kevinre. Kevinnek nagyon rosszul esett, hogy társa ilyet tett vele,
és még a tanár bácsi is meg akarja őt büntetni igazságtalanul. Rózi azonban kiállt barátjáért.
Kitalálta, hogy nézzék meg közösen a biztonsági kamerákat, s így kiderült, hogy ki volt a tettes.
Szabi nagyon elszégyellte magát, s bocsánatot kért Kevintől. Elfogadta, hogy Rózi őt
választotta helyette.
A mesém tanulsága, hogy álljunk ki társainkért. Nem szép dolog kigúnyolni a másikat azért,
mert valamiben más, mint a többi. Ha viszont mi bántottunk meg valakit, kérjünk bocsánatot,
és többet ne tegyünk ilyet. Mindannyian egyediek vagyunk, így kerek ez a világ. Remélem,
tetszett a történetem.
