Él egy rókamama és egy rókapapa,
Van három gyermekük:
Róka Tomi, Róka Farki és Róka Vörös.
Amennyire cuki és édes a nevük,
annyira rendetlenek.
A nagyszobában össze-vissza
Ott a párna, szét van rágva,
A toll is kijött belőle,
Rókamamának volt az egyik kedvence.
Könyv és kisautó is ott hever,
Miközben annak a hálóban a helye.
A szekrény eldőlt,
A játékok is kicsordultak belőle,
A kockás doboz kiborult.
A rókák szaladgálnak a szobában,
Rókamama rájuk szól:
„Vigyázzatok! El ne essetek!”
A plüssök ott heverésznek a földön,
Szanaszét minden.
A rókapapa, rókamama ezt már nem tűri.
Egyfolytában utánuk kell takarítani.
Rókapapa örül, ha elmehet vadászni,
Legalább nem látja azt a rumlit.
De a rókagyerekek egyszer csak rájöttek,
Hogy ez mennyire rossz a rókaszülőknek.
Így hát megtanultak rendet rakni.
Rókamama, rókapapa pedig
Büszkén emlegetik a többi rókaszülőnek,
Hogy milyen okosak a gyermekeik.
