Minden évben november 11-én ünnepeljük a Márton-napot, Szent Márton napját. A IV. században élt pannóniai, savariai születésű tours-i püspök a katonák, a koldusok és számos mesterség védőszentje, valamint a Frank Birodalom, Magyarország, a kismartoni püspökség, több német város és a Pannonhalmi Főapátság patrónusa.
Az ünnephez számos népszokás és hagyomány kapcsolódik. Szent Mártont a hagyomány szerint már a honfoglalás előtti időkben is tisztelték hazánkban, aki a legendák szerint álmában sietett Szent István segítségére. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült, mert egy hagyomány szerint a szent itt született. A legújabb kutatások szerint azonban Szent Mártonnak Szombathely volt a szülővárosa. Hazánkban a leginkább élő hagyomány talán a Márton-napi libasült. Ahogy a mondás is tartja, aki Márton-napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Erre a régi hagyományra sok vendéglátóhely épít ma is.
Iskolánkban „Mártonnapi libaságok” címmel pályázatot indított a Diákönkormányzat, melynek lényege, hogy kézműves technikával készült alkotást vagy prezentációt kellett készíteni.










