Imádom az ünnepeket! Már hetekkel előtte izgatottan tervezgettem, s alig vártam, hogy eljöjjön a húsvét. Idén sütés-főzésben is besegíthettem anyának: tiramisu és gesztenyés szelet is készült, hogy legyen mivel megkínálnunk a vendégeket. Persze sonkatekercs sem hiányozhatott az asztalról, amit anya nagy örömmel készített el nekem, miután megláttam az egyik áruházban.
A húsvéti reggeli igazi ünnepi hangulatot árasztott. A nyuszis terítő, amit anya a reggelihez terített fel, kicsit retró hangulatú volt, de én ragaszkodom hozzá, mert már gyerekkorom óta hozzátartozik az ünnephez. A csibe formájú töltött tojások salátaágyon tálalva, az illatozó sonka tormával, a színes zöldségek – újhagyma, retek, uborkaszeletek, kápia paprika – igazi ínycsiklandó látványt nyújtottak.
A kézműveskedés sem maradhatott el. Anya elment a Tedibe, hogy beszerezze a szükséges alapanyagokat az ültethető nyuszikhoz. Online kapcsolatban voltunk, hogy melyik fagolyót vegye meg. Végül filcből készültek a nyuszifülek és ruhácskák, a teste fából, zsinórból a lábak, végükön fagolyókkal. A ruhácskákra kis zsebeket varrtunk, tulipánokkal és tavaszi virágokkal díszítettük.
Amikor elkészültek a nyuszik, ajándékzacskóba tettem őket, és két bonbont is melléjük rejtettem. Ajándékozni jobban szeretek, mint kapni! Vasárnap Borsos mamáékhoz mentünk, hétfőn pedig Irén mamához. Ilyenkor
találkozunk a nagybácsikkal és az unokatestvérekkel is. Borsos mama igazi magyaros konyhát vezet, többféle süteményt süt, Irén mama pedig különlegességekkel készül mindig. Anya mindkét mamához vitt süteményt, idén tiramisut szavazott meg a család. Pedig a jughurttortát és a francia krémest is nagyon finoman tudja elkészíteni. A családban az a megegyezés, hogy húsvétra a gyerekek kapnak csak ajándékot, de hát ez mindig másképp alakul, hiszen mindenki valakinek a gyereke. Így a felnőttek is kapnak valami kis „meglepit”. Ebéd után az egyik kedvenc nagynéném, Zsuzsi is ellátogatott hozzánk. Ő sokat van velem, ha a szüleim dolgoznak. Nagyon szeretek vele vásárolni, főzni – avokádó krémet készíteni a kedvencünk – kártyázni, meg minden mást is. A családi összejövetelek délutánján mindig nagy társasjátékozás kezdődik egészen estig. Mindenki gyerekké válik a mamám játszószőnyegén. A húsvét vidám hangulata, a finom ételek, a kézműveskedés és a családi
összejövetelek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az egyik kedvenc ünnepem legyen. Az idén egy nappal hosszabb lett a családosdi.
Kedden hajnalban, a nap első sugarainál már pattantunk ki az ágyból, izgatottan várva a horvátországi kirándulást. 10 óra körül indultunk, célpontunk Varasd volt. Az időjárás jónak ígérkezett, de az égen gomolyfelhők gyülekeztek, mi mégis bíztunk benne, hogy megússzuk a napot szárazon.
Leparkoltunk Varasd városközpontjában, és elindultunk a főtér felé. A templom előtt sétálva észrevettük, hogy a csatornafedőkön magyar címer is díszeleg. Büszkeséggel töltött el a tudat, hogy itt is érezhető a magyarok nyoma. Miután isteni fagyit nyaltunk – én sajttortás ízben merültem el –, ráérősen andalogtunk az ódon utcákon. A varázslatos hangulatot a macskaköves utcák, a színes házak és a helyi nyelv dallamos zöngése adta. Tetszett, hogy a horvát emberek mennyire tisztelik a régi korok alkotásait, vigyáznak a történelmi emlékeikre.
A várat sem hagyhattuk ki, ahol megnéztük az állandó kiállítást, majd végigmentünk a várfalon. A bástyáról lélegzetelállító panoráma tárult elénk, amit egy finom kávéval és napsütéssel tettünk még tökéletesebbé.
Később a hűtőtáskából előkerült szendvicsebéd energiát adott a további felfedezéshez. A kirándulásnak itt nem volt vége: Varasdinski Toplicére vettük az irányt, hogy megcsodáljuk a római kori termálforrás ásatását. Elképesztő volt elképzelni, hogy már ezer évekkel ezelőtt is élvezték az emberek a fürdőzést és a gyógyvizek jótékony hatásait. Belenyúltunk a forróvizes medencébe, ahol régen római előkelőségek pihentek, beszélgettek, fürdőztek.
A romok felett különleges élővilágú domb emelkedett, melyet a forró víz alakított ki. Hosszú sétát tettünk a parkban, a dombtetőn gyönyörködtünk a tájban. Szerencsére az eső csak az autópályán ért utol minket, így a hazaút is kellemesen telt. Így teltek az ünnepek, gazdag programmal, jó társasággal, kellemes fáradtsággal. A horvátországi kirándulás igazi felüdülés volt, tele élményekkel, történelemmel és finom ízekkel. Már most visszavágyunk!
Felkészítő: Bartók Zsuzsanna
