Péterfyrkák

Téli álmot alszik-e? (Írta: Kincses László -Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
A legtöbb könyvben, mesekönyvben arról írnak, hogy a mókus téli álmot alszik. Valószínű ennek köszönhető, hogy a köztudatban is ez terjedt el. Ám ez nem helytálló!

A mókus nem alszik téli álmot! (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha így lenne nem lehetne vele téli időszakban találkozni. Vele ellentétben a sün viszont valóban téli álmot alszik és ennek megfelelően miután elvackolta magát ősszel, legközelebb csak tavasszal lehet vele találkozni. Sokan a vakondról is úgy vélik, hogy télen alszik, ám még fagyos idő esetén is lehet túrásaival találkozni. Ő csak mélyebbre húzódik, így ritkán lehet vele a felszín közelében találkozni.
A mogyorós pele is téli álmot alszik, így akár fél évet is aludhat egyhuzamban.

A mókust most könnyebben megláthatjuk mint eddig, hiszen a lehulló levelek miatt a fákon mozgó, ugráló akrobaták könnyen szem elé kerülnek.

Forrás: mme.hu

Tűzcsiholás a múzeumban

Az őszi szünet egyik délelőttjét apukámmal a múzeumban töltöttem. Ő ott restaurátor.

Először megnéztem, hogy min dolgozik mostanában. Tűzcsiholó vasakat mutatott. Nagyon érdekesek voltak. Többféle alakúak voltak. Volt lyukas vízcsepp formájú, szögletes és olyan, aminek visszakunkorodtak a végei. Volt hozzájuk barna kovakő is. Az interneten megnéztük, hogy kell szikrát pattintani a tűzcsiholóval. Ki is próbáltuk. A vasat megfogtuk a mutató ujjunkkal, és ütögettük vele a kovakő élét. Tüzet nem sikerült gyújtani, csak szikrát pattintani. Apának jobban ment, mint nekem. Én csak füstszagot tudtam csinálni. Jó volt kipróbálni a tűzcsiholást. Máskor is elmegyek apával a múzeumba.

Pulai Kristóf 3.a

„Minden tanulóban van valamilyen különös adottság, tehetség,

Nincs annál jobb érzés, mint azokat közösen kiművelni, megmutatni.”

(Péterfy Sándor)

A Nagykanizsai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézménye

2013. november 22-én 14 órakor az iskola aulájában

E  M  L  É  K  N  A  P  O  T

rendez Péterfy Sándor, a kiemelkedő oktatáspolitikus halálának 100. évfordulója tiszteletére.

Az emléknap és szakmai fórum programja:

* 14 órakor: köszöntők Péterfy Sándor emlékére

Tomity Mária, a Nagykanizsai Tankerület igazgatója

Balogh László, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke

* Nézni tanítsd szemeddel…

Emlékműsor a Péterfy Sándor Általános Iskola tanulóinak előadásában

* Péterfy Sándor munkássága

Bagarus Ágnes, a Nagykanizsai Művelődési és Sportosztály vezetőjének előadása

* 15 órakor: Új trendek a tehetséggondozásban

Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatójának előadása

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A szép Nap és a páváskodó Hold

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy kék égbolt. Ebben a kék égboltban élt a Napocska. Ám naplementekor felkelt a nagyon- nagyon páváskodó Hold, és egy felhőtükörben gyönyörködött. A tavasz, a nyár, az ősz és a tél hátralévő részében csak ezt csinálta. Az anyukája, az Égbolt mérges is volt rá, és ezért megbüntette. A Napra sosem kellett haragudni. Mindig beragyogta az égboltot, és ha kezdtek gyülekezni a felhők, följebb ment. Amikor egy nap meglátta ezt a Hold, erősen elszégyellte magát. Többé már nem páváskodott. Itt a vége, fuss el véle, vége van a mesének!

Bányai Blanka 2.b

A kiscsillag

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Ezt a kislányt Katinak hívták. Ez a Kati nagyon szeretett volna egy csillagot látni. Azért szeretett volna csillagot látni, mert azt hallotta az anyukájától, hogy ha egy csillagot kiválaszt az égről, akkor az a csillag az övé lesz, és amit kíván tőle, az valóra válik. Kati ezt nagyon szerette volna. De bizony a kiscsillag sem érzett mást! Mert minden más csillagot kiválasztottak már, csak őt nem. Egyszer azonban csoda történt. Kati este kinézett az ablakon, és kiválasztotta a kiscsillagot. Azóta Kati minden este kíván valamit a kiscsillagtól.

Baksai Bernadett 2.a

GRATULÁLUNK!

Az őszi szünet október 28-tól 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25., péntek, míg a szünet után először november 4-én, hétfőn kell iskolába menni.

Jó pihenést!

Október 25-én Halloween buli lesz a felső tagozatosoknak. A délelőtt is a Halloween jegyében telik, a DÖK versenyt hirdetett, egy alsós és egy felsős osztály, ahol a legtöbben jönnek narancs-fekete ruhában, tortát nyerhet. Vajon ki nyeri meg a versenyt?

Honnan ered halloween ünnepe és milyen hagyományok kapcsolódnak hozzá?

Halloween estéjéről a legtöbb embernek jelmezekbe öltözött, édességeket gyűjtögető gyerekek, széles vigyorral világító töklámpások és titokzatos horrorfilmek jutnak az eszébe. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez az egyik legrégibb ünnep, amely az évszázadok során összemosódott római Pomona-nap, kelta Samhain ünnep és a keresztény halottak napjának jegyeit hordozza magában. Mivel Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ezért összegyűjtöttük számodra a legfontosabb tudnivalókat a halloween eredetéről, hagyományairól és szokásairól.

 A halloween ünnep története

A halloween eredete egészen a római időkre nyúlik vissza. Amikor a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területeit, a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legszentebb ünnepe a Samhain volt, amit napisten tiszteletére rendeztek és amelyik egyben az újév, valamit a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-án a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába. A druidák szent helyeiken gyülekezve áldozatokat mutattak be az isteneknek, és különféle szertartásokkal próbálták távol tartani a szellemeket, megkönnyítve vándorlásukat.

Ez a hagyomány később keveredett több római ünneppel is, mint például a holtak emléknapjával (Felaria vagy Parentalia) és a gyümölcstermést köszöntő Ponoma-nap szokásaival. Ez utóbbi szimbóluma volt a halloween ünnep mai formájában fontos szerepet játszó alma is. A kereszténység terjedésével ezek régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe. A hívők számára október utolsó napja jelentette a legvékonyabb választóvonalat a holtak és az élők világa között. Az  ősi hiedelmek szerint az eltávozott lelkek ezen a napon kelnek útra és próbálnak meg visszatérni az élők világába. A hívek tűzgyújtással, felvonulással ünnepeltek, valamit különféle jelmezekbe öltözve próbálták megtéveszteni a szellemeket, hogy azok maradjanak távol otthonaiktól.

Az ünnep főként a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent, a kivándorlók azonban magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol az egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később - az amerikai kultúra részeként - a világ számos részén elterjedt, és az utóbbi pár évben meglepően híressé vált Nyugat-Európában is. Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol "All Hallows Eve" kifejezés rövidített alakjából alakult ki.

A halloween jelképei

Az idők folyamán talán a töklámpás ( angolul Jack-o'-lantern) lett a halloween egyik legfontosabb jelképe, amelynek története szintén kelta eredetű. A monda szerint Jack egy részeges, de éles eszű naplopó volt, akinek sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is. Miután a tivornyák végeztével az alvilági figura rendszeresen zaklatta őt, ezért Jack felcsalta egy hatalmas fa tetejére. Miután jó magasra mászott, egy keresztet vésett annak törzsbe, hogy ellenfelét így megakadályozza a lejutásban. Jack később elengedte az ördögöt, de megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Halálakor a mennyországba csínytevései és haszontalan élete miatt nem engedték be, ám a pokolba sem találhatott otthonra - örök száműzetésre ítéltetett. Jack egy izzó fadarabot vihetett csak magával a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. A lángokat egy takarmányrépából (melyet később az amerikaiak sütőtökre cseréltek) kivájt mécsesbe zárta, és a mai napi folytatja bolyongását a mennyország és a pokol kapuja között.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házról-házra kopogtatva az angol "Trick or treat!" (szabadon fordítva "Csokit vagy csalunk!") kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. A gyerekek a legtöbb esetben édességet kapnak, de vannak felnőttek akik inkább a "csínyt", vagyis a játékos fenyegetést választják. A kicsik és nagyok egyaránt változatos, többnyire túlvilági hangulatú maskarákat öltenek magukra és általában baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Ezt a szokást nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók vitték magukkal és honosították meg az Egyesült Államok területén.

A hagyományos halloween játékok is igen népszerűek az amerikai gyerekek körében: az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát vagy a madzagra fázött édességek elfogyasztása anélkül, hogy a kezeiket használnák.

www.családvilág.hu