Az iskolakezdés számomra nagyon nehéz volt! Főleg a sok hajnali kelés! Az még mindig nehéz. Hát igen, felső tagozatos lettem.
Nem mondom, hogy Andi néni és Laci bácsi egyáltalán nem hiányoznak! Az új tanárok nevét nehezen jegyzem meg. A nagyobbak kis pólyásként tekintenek ránk, pedig csak pár évvel idősebbek nálunk. Már rengeteg felmérőt írtunk és feleltünk is. Némelyik tanár észre se vette, hogy mennyire izgulok: remeg a hangom, elcsúszik a felelésnél és hasonlók. Zoli bácsi jó osztályfőnök, eddig csak informatikát tanított nekünk. Akkor mindig nagyon szigorúnak tűnt, de már jobban megismertem. Az egyik kedvenc tantárgyam az irodalom. Már régóta szeretek írni és olvasni. Néhány tanárban azt nem szeretem, hogy akárhogy jelentkezem két kézzel, állva, nem szólítanak fel. Ilyenkor egy picit zabos szoktam lenni. Azt hiszem ez azért van , mert nagyon hátul ülök.
Hát, ilyen ötödikesnek lenni.
