November 11-én, Márton napján libát eszünk, de honnan ered ez a népszokás? Ennek jártam utána.
Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, számos népszokás, néphit kapcsolódik. Eredete: a római időkben november 11. téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termelésből és az újborból tartottak lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul ,,avis Martis” vagyis Mars isten madara. Ebből lett népi szófejtéssel ,,Márton madara”. Ennek az ünnepnek a jelentése: a mezőgazdasági munkák évvégi befejezése, emlékezés Szent Mártonra. Népszokásai libator, újbor, időjóslás, ajándékozás, felvonulás ezek közül fogok néhányat ismertetni számotokra. Márton napi időjóslás: a sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak, ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. Márton napi ajándékozás. A 14. századikrónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végig járták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.
Ti szoktatok ilyenkor libát fogyasztani? Meg szoktátok ünnepelni a családdal ezt a napot?
