1964-től minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján ünneplik Magyarországon a költészet napját. Ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is.
A költészet napján minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, kiállításokkal, színházi előadással, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is. Szinte minden településen rendeznek költészetet népszerűsítő programokat: irodalmi esteket, felolvasást, szavalóversenyeket, versíró pályázatot, versmondó találkozót, slam poetry eseményeket. Ezen a napon koszorúzással egybekötött ünnepséget tartanak József Attila szülőházánál, a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatti emlékhelyen. Tavaly a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által megrendezett versmaratonon 69 költő tizenkét órán át olvasta fel verseit Budapesten, a Márványteremben. A rendezvény keretében indult el a Szaval a suli és a HangHordozók-Énekmondók versenye is. Kísérőrendezvény volt április 1-jén a "Költők futása" a főváros IX. kerületében, a Ferenc téren, amelyen a 2023. évi antológiában szereplő költőkkel együtt bárki futhatott. Jó ok a magyar költészet napja arra is, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk. A magyar költészet szinte kiapadhatatlan forrás mindazok számára, akik szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat és történelmünket.
Én inkább prózai műveket olvasok szívesen, de ha a kedvenc versemet meg kellene neveznem, akkor Csokonai Vitéz Mihálytól A Reményhez című költeményt mondanám. Leginkább romantikus témája fogott meg, így nemcsak elemezni, hanem kívül megtanulni is szerettem.
