A pünkösd egy mozgó ünnep, mert minden évben a húsvét utáni ötvenedik napra esik. Erre utal az elnevezése is, ami a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered.
A keresztény vallásban pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére emlékezünk. Ezt a napot a keresztény egyház születésnapjának is tekintjük. Ebben az időszakban történik a Pünkösdikirály-választás és a Pünkösdikirályné-járás. Régen még pünkösdkor is a húsvétihoz hasonló ünnepi fogások kerültek az asztalra. Sárközben sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel és borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. A székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút is ezen a napon tartják.
A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe, melynek kultusza a barokk korból ered.
