Szilveszterkor az emberek a tűzijátéktól való fénnyel borítják be az egyet. Sokat merengtem azon, hogy mégis hogyan készítették ezeket a csodálatos fényjelenségeket, amit egy pukkanás is kísér.
A tűzijáték Kínából származik mintegy 2000 évvel ezelőttről. A legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács a konyhájában, aki történetesen szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt és elégett. Később ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant. Állataink sajnos nem tudják értékelni ezt a csodás élményt, ugyanis fülük sokkal élesebb, mint a miénk, embereké. Így az emberek szerencsére az utóbbi időben olyan tűzijátékokkal is előálltak, amiktől állataink nem félhetnek, mert ezek hangtalanok, csendesek.
Bár sok ember kedveli a látvány, én eddig nem szerettem annyira, mert hangosnak, "dobhártyaszakítónak" tartottam. Azóta rájöttem, hogy gyönyörű és semmi félnivalóm nincs tőle. Ha már állataink nem félnek, akkor én sem. Hiszen nincs ünnep tűzijáték nélkül!
