Péterfyrkák

   A farsangi időszak vízkereszt napjától (január 6.) húsvétig tart. A farsang a tavaszvárás ünnepe.
   Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. Már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt, II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. A világ számos városában ekkor rendezik meg a híres parádékat, például a riói, vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig erre az időszakra esik a leghíresebb farsangi hagyomány, a mohácsi busójárás. Húshagyó kedden sok helyen szalmabábut (kiszét) vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen is lezárták a farsangot.
   Iskolánkban is minden évben megtartjuk az alsós, illetve külön a felsős farsangi bált. Idén a felső tagozatos buli február 7-én kerül megrendezésre különleges, Harry Potter tematikában. Mint minden évben, idén is nagyon várjuk a bulit. Gyertek minél többen farsangolni!

   A február hónap kezdete nálunk, a Magic Ritmo Tánccsoportban nagyon izgalmas időszak. Ebben az időszakban ugyanis elkezdődnek a versenyek és a fellépések. 

   Egy éve három városban is megmérettük magunkat. Pápán kezdtünk, majd Pécsen jártunk, míg az utolsó versenyünk Keszthelyen volt. Idén, február 9-én újra megrendezésre kerül a Zsoo Dance Fest Pápán. A tavalyi versenyen szépen szerepeltünk, arany minősítést értünk el. Egy fekete-piros pulóverben táncoltunk, amelyben ugyan kicsit nehéz volt mozogni, mégis a dobogón állhattunk. 

   A versenyszezon számunkra hatalmas élmény. Mindenkinek ajánljuk ezt a sportot, aki szeretne mozogni és egy szoros közösség része lenni. A mozgás nagyon fontos, a tánc a reflexeket, valamint a kéz-és láb koordinációt is fejleszti. Gyertek minél többen táncolni!

   Manapság már sok mindennek ünnepeljük a világnapját. Utánajártam a januári jeles napoknak, és számomra egy nagyon érdekes világnapot találtam. Január 18-án ugyanis a hóemberek világnapját ünnepeljük.
   Az ünnepet Cornelius Graetz hóemberrajongó és hóembergyűjtő hívta életre. 3000 darabból álló gyűjteménye bekerült a rekordok könyvébe. Ezt a jeles napot 2010 óta rendezik. A tizennyolcadika sem véletlen, hiszen a nyolcas a hóembert jelképezi, míg az egyes a kezében tartott seprűt szimbolizálja. A hóember a jókedv, vidámság jelképe, aki mosolyt csal az emberek arcára. A hóember sok mesében, filmben és dalban is szerepet kap. Az angol nyelv gyakorlására szívből ajánlom Sia Snowman című dalát, nemcsak a dallam, hanem a szöveg is fülbemászó.

   Bízom benne, hogy lesz még az idén hóesés, és lehet hóembert gyúrni. 

   A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

   Kölcsey két lapra írta művét. A sérülés, amely mindkét lapon látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restauátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején tisztázta le versét. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a Magyar nép zivaratos századaiból" alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

   A mai napon iskolánkban rádiós műsor keretei között emlékeztünk meg a napról. Köszönöm diáktársaimnak a színvnalas műsort!

   Szilveszterkor az emberek a tűzijátéktól való fénnyel borítják be az egyet. Sokat merengtem azon, hogy mégis hogyan készítették ezeket a csodálatos fényjelenségeket, amit egy pukkanás is kísér.

    A tűzijáték Kínából származik mintegy 2000 évvel ezelőttről. A legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács a konyhájában, aki történetesen szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt és elégett. Később ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant. Állataink sajnos nem tudják értékelni ezt a csodás élményt, ugyanis fülük sokkal élesebb, mint a miénk, embereké. Így az emberek szerencsére az utóbbi időben olyan tűzijátékokkal is előálltak, amiktől állataink nem félhetnek, mert ezek hangtalanok, csendesek.
   Bár sok ember kedveli a látvány, én eddig nem szerettem annyira, mert hangosnak, "dobhártyaszakítónak" tartottam. Azóta rájöttem, hogy gyönyörű és semmi félnivalóm nincs tőle. Ha már állataink nem félnek, akkor én sem. Hiszen nincs ünnep tűzijáték nélkül!

   Január 6-a vízkereszt vagy más néven háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a húsvét kezdete.
   Gáspár, Menyhért, Boldizsár napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Ezen a napon szokás a víz és házszentelés is. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Egy másik hagyomány szerint ilyenkor bontják le a karácsonyfát is, az ünnepkör lezárása miatt. A családommal mi is betartottuk a hagyományt, így vízkereszt napján leszedtük a díszeket a fáról. 

   Innentől kezdődik a farsangi időszak, mely a húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tartó időszak. A vidám lakodalmak, bálok, mulatságok jellemzik. Természetesen iskolánkban is megrendezésre fog kerülni a farsangi bál, amit már nagyon várok. Mindenkinek jó ötletelést, készülődést kívánok hozzá!

   A karácsony a keresztény világ egyik legjelentősebb ünnepe. Ebben a két napban, azaz december 24-én és 25-én Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Ezeket a napokat hosszú négy hetes előkészületek előzik meg, ezt nevezzük adventnek. A néphagyományban mind a szentestét, mind pedig a karácsonyt számos szokás, illetve hiedelem övezte.

   A karácsonyi néphagyomány szerint szentestén nem végeztek mezei munkát, hanem a ház körüli rendrakással és finom ételek készítésével hangolódtak az ünnepre. A római katolikus családok egész napos böjtöt tartottak, csak az esti harangszó után ültek asztalhoz. Karácsonyi népszokás volt szalmát vinni a szobába, emlékeztetőül, hogy Jézus is szalmán feküdt a jászolbölcsőben. A legismertebb és leggyakoribb karácsonyi szokások közé tartozott a betlehemezés.
   Idén is megrendezésre került iskolánk hagyományos karácsonyi ünnepsége a felső templomban. Alsós és felsős tanulók karácsonyi versei, gyerek- és pedagógus énekkar, furulyadalok, jelelés, illetve betlehemes árnyjáték is szerepet kapott a színvonalas műsorban. Utóbbiban én is szerepeltem, az egyik pásztort alakítottam. Ezúton is szeretném megköszönni a szervezésben részt vevő tanáraimnak a felkészítést. Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok!

   Advent negyedik vasárnapján, aranyvasárnap gyújtjuk meg az adventi koszorú negyedik gyertyáját, amely a szeretetet szimbolizálja.

   Hétről hétre erősebb a gyertyák fénye, hisz először egy, majd végül már négy ég. Az adventi időszakban ahogyan egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz, úgy nő a szívünkben és lelkünkben a szeretet. Minden gyertya szimbolizál egy érzést: az első gyertya a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik gyertya pedig a szeretetet jelképezi.

   A mai napon iskolánkban is meggyújtottuk a negyedik gyertyát, melyet a negyedikes és a nyolcadikos tanulók műsora kísért. Köszönöm diáktársaim nevében a színvonalas műsort. Mindenkinek kellemes ünnepeket és jó pihenést kívánok a téli szünetre!

   Idén végre ránk is sor került, hogy megtanuljuk a keringőt, amit minden évben a ballagó nyolcadik osztály szokott előadni az Alapítványi bálon.
   Már a legelső testnevelés órán elkezdték összeállítani a párokat, ami természetesen nem az utolsó alkalom volt, hiszen még egy jó párszor át lettünk variálva. Ebben a mi kezünk is benne volt, de nem csak a felkészítő tanárunk, hanem mi is meg voltunk elégedve a végeredménnyel. Az elején még mindenki félve fogta meg egymás kezét, de ahogy egyre többet gyakoroltunk, egyre természetesebbé vált a dolog. A próbák nagy része jó hangulatban telt. A lányokkal szinte minden nap beszéltünk a táncról, én a legjobb barátnőimmel mindig kérdezgettük egymást, hogy hogy megy, milyen a párunkkal táncolni és hasonló dolgok. Szerintem mindenki nagyon segítőkész volt. Ha valaki nem értett egy lépést vagy forgást, szívesen megmutattuk neki. Nem egyszer én is segítséget kértem, és Zsófi nénihez is mindig tudtuk fordulni. Jó volt látni, hogy napról napra fejlődünk, újabb lépéseket tanulunk és ez boldogsággal töltött el minket. Voltak bakik is bőven, például amikor nem abba az irányba fordultunk, amerre kellett volna, vagy ráléptünk egymás cipőjére. A legizgalmasabb rész az volt, amikor már elhozhattuk otthonról a cipőinket és abban táncolhattunk. Én a legboldogabb akkor voltam, amikor már az egészet el tudtuk táncolni a zenére. Az, hogy minden nap együtt voltunk, közelebb hozta egymáshoz a két osztályt. Amikor eljött az idő, hogy élesben kell eltáncolnunk, mindenki izgult, de a végére minden jól alakult és az örömünk végtelen volt. A műsor alatt bevallom egy kicsit én is izgultam, de rájöttem, hogy semmi értelme, hiszen, ha mindent úgy csinálok, ahogy a próbákon tanultam, nem történhet baj. Több táncot is előadtunk különböző stílusokban, mint például pop, amit Céline Dion Will Go On zenéjére táncoltunk, a Titanicot vagy a Bella ciao-t, a klasszikus táncok közül pedig a keringőt.
   Nagyon jó érzés volt szerepelni, mert megmutathattuk a szeretteinknek, amire hetek óta készültünk. Megérte a sok fáradság, mindannyiunk számára örök emlék marad. Köszönjük tanárunknak, Zsófi néninek a felkészítést, Szilvi néninek és Laci bácsinak pedig a csodálatos éneklést. 

   Ezen a héten gyújtjuk meg az adventi koszorú harmadik, a többitől eltérő színű, hagyományosan rózsaszín gyertyáját.
   Az adventi koszorú a keresztény vallásban Isten örök szeretetét jelképezi. Ezért is díszítik örökzöld növények ágaival, ezek a reményt és az életet szimbolizálják, a gyertya fénye pedig a növekvő világosságot és Jézus eljövetelét. Az első adventi gyertya a hitet, a második a reményt szimbolizálja. A karácsonyt megelőző második vasárnapon gyújtjuk meg a harmadik, örömöt megtestesítő adventi gyertyát: ezt Szűz Mária szimbólumának is tekintik, aki az emberiségnek nagy boldogságot hozott Jézus születésével.
   Ma délelőtt iskolánkban is meggyújtottuk a harmadik gyertyát egy rövid műsort követően, amit ezen a héten a harmadik és a hetedik évfolyamosok adtak elő. Már csak egy hetet kell várnunk a téli szünetig. Addig mindenkinek kitartást kívánok a tanulásban és boldog adventi készülődést!