Péterfyrkák

   Az én kedvenc szabadidős tevékenységem a kézilabda. Igazolt játékos vagyok, öt éve járok rendszeresen az edzésekre egyik osztálytársammal és barátnőmmel, Zoéval. Többen a palini városrészből is érkeznek hozzánk.

   Az edzőm megköveteli a rendet és a fegyelmet, ami elengedhetetlen a jó teljesítményhez. Ha valamit nem csinálunk jól, akkor tíz fekvőtámasz a büntetés. A pályán hat játékos van. Van egy irányító, egy beálló, egy jobb, illetve egy bal lövő és a két szélső. Léteznek különböző cselek, amelyek közelebb vihetnek a sikerhez: testcsel, terpeszcsel és felugrócsel. A testcsel olyan, hogy ha a kezünkben van a labda és elfordulunk egy bizonyos emberhez, és úgy teszünk, mintha oda akarnánk dobni neki, az ellenfél erre bedől, és már kapura is tudjuk dobni a labdát. A terpeszcsel során a védő elé ugrunk terpeszben, és ellépünk jobbra, majd bedobjuk a labdát. A felugrós csel pedig azt jelenti, hogy mikor felugrunk, lepasszoljuk a labdát egy olyan csapattársnak, aki "üresen áll". 

   Ezt a sportágat azoknak ajánlom, akik szeretnek sokat mozogni és társaságban lenni. A rendszeres mozgás hozzájárul a test és az agyműködés frissen tartásához, illetve a kézilabda kifejezetten fejleszti a reflexet. Jó edzést, sikeres meccseket kívánok minden csapattársamnak!

   Az én kedvenc hobbim a sütés: akár egyedül, akár a barátaimmal, akár anyukámmal készítem el a finomabbnál finomabb édességeket.

   Nagyon sok mindent szoktam készíteni. Amit a napokban csináltam, az a szuflé és a bögrés süti. A bögrés süti receptjét egy magyar tartalomgyártótól láttam. Úgy gondoltam, hogy ezt nekem ki kell próbálnom. Kikevertem a tésztát egy bögrében, és betettem a mikróba egy egész percre. Miután kivettem, a végeredmény kicsit hasonlított a csokis muffinra. A második a szuflétálka, amit ugyanattól a tartalomgyártótól lestem el. Nem csalódtam benne, megint tökéletes finom puha lett. Tavaly az iskolai Halloween partyra sütöttem egy kuflógot, amit nagyon hamar meg is vásároltak. A másik nagy alkotásom a banános keksz. Úgy készítem, hogy két piskótatallér közé teszek egy karika banánszeletet, kis időre állni hagyom, így puha állagú lesz. Sütöttem már úgynevezett foltos tortát, amit csokis és vaníliás tésztából kevertem össze, és betettem egy tortaformában a sütőbe. Csináltam még kekszvirágot, amit rózsaszín és barna színű tésztából állítottam össze. Kinyújtottam a tésztát, majd csigaalakba felcsavartam. Aztán több, vékonyabb szeletre vágtam, végül kisütöttem a sütőben. 

   Nagyon szeretek sütni, számomra egy remek kikapcsolódást jelent. A süteményeimmel meg tudom örvendeztetni a családomat és a barátaimat. Szívből ajánlom ezt a tevékenységet azoknak, akik szeretnek finomakat enni!

   Sziasztok! Liza vagyok, a 8.a osztály egyik tanulója. Talán már ismertek, de ha mégsem, akkor elárulom, hogy én voltam az, aki írt az Abigélről egy könyvajánlót, és a célom pedig még mindig az, hogy minél többen megszeressétek az olvasást a könyvajánlóim által. Ahogy ígértem, itt vagyok egy újabb ajánlóval, ami remélem, hogy ezúttal is tetszeni fog nektek!

   Úgy gondoltam, hogy mivel jön az őszi bekuckózós időszak, elutazhatnánk Izland egy csodás és zord falujába. A regény egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, de most mesélek nektek róla egy kicsit bővebben. A főszereplőnőnk Emily Wilde professzor, aki egy úgynevezett „drüadológus” azaz különféle szerzeteket, tündéreket tanulmányozó tudós, aki elhatározta, hogy elutazik Ljosland egy különleges falujába, ami szinte a világtól teljesen elszigetelten helyezkedik el. A célja az, hogy befejezze a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáját, ám a kalandra nem egyedül indul, kutyája Árnyék is vele tart. Végül pedig Emily nagy meglepetésére a főellensége Wendell Bambleby is megjelenik a történetben. Bambleby viszont azért érkezik, hogy segítsen Emilynek befejeznie az enciklopédiáját, így hát együtt kellett dolgozniuk. A főszereplőnőnk viszont mindig sejtette, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik….Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik a gonosz játszmáiba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, akkor az életét is kockára kell tennie.
A regény lapjain olvashatunk Emily mindennapjairól, a kutatásairól, hogy hogyan próbál kapcsolatot teremteni a falu lakóival, és, hogy milyen bonyodalmakba keveredik. Én azért szerettem ezt a könyvet olvasni, mert nagyon hangulatos volt, főleg ilyenkor, az őszi időszakban. Arról olvashatunk, hogy milyen kutatásokat végez és milyen felfedezőutakra indul Emily a faluban, illetve a táj szépségeiről is. A legizgalmasabb dolgok a regény közepétől egészen a végéig tartanak, mert azt vettem észre, hogy nemsokára befejezem a könyvet, de még akkor is ámulva olvastam a regény lapjait. Van egy jó hírem a számotokra, a könyv második része megjelent hazánkban Emily Wilde atlasza a másvidékről néven, amit a https://www.agavekönyvek.hu oldalán be tudtok szerezni és természetesen a könyv első részét is. Én még nem olvastam a második részt, de mindenképpen fenn van azon a listán, amiket el szeretnék olvasni, és remélhetőleg minél hamarabb el is fogom tudni kezdeni.
   Ezt a kötetet annak ajánlom, aki szereti a fordulatos történeteket, de legfőképpen azoknak, akik egy tündérekkel teli világba szeretnének elmerülni. Remélem, felkeltettem az érdeklődéseteket. Jó olvasást kívánok mindenkinek, hamarosan találkozunk egy újabb ajánló alkalmával. Addig is olvassatok sokat!

   Szeptember 27-én a Magyar Diáksport Napja alkalmából a Mindenki Sportpályájára látogatott el iskolánk eltölteni egy sportos, mozgalmas napot játékos feladatokkal.
   Természetesen az alkalomhoz méltóan sportruhában, sporcipőben érkeztünk az iskolába. Minden osztálynak csak az első két tanóra volt megtartva. A harmadik órában közösen lesétáltunk a sportpályára. Mikor minden osztály leért, Mónika néni megnyitotta a rendezvényt, majd Zsófi néni megtartotta a zenés bemelegítést. Ezt követően a felső tagozatnak sorversenyek, az 1-2. évfolyamnak különböző sportfoglalkozások, a 3-4. évfolyamnak futás következett. Később az alsós osztályok cseréltek, majd végül a felsősök futották le az idei távot, ami az aktuális évnek megfelelően 2024 méter volt.
   Szeretem ezeket az iskolán kívüli programokat, mert közelebb hozza az osztályokat egymáshoz. Az időjárás is remek volt, mindenki jól teljesített, és a nap végére kellően elfáradtunk. A sportnap felhívja a figyelmet a mozgás és az egészséges életmód fontosságára. Ezúton köszönöm diáktársaim nevében is a szervező tanároknak ezt a szuper napot!

   A papagájomat nyáron kaptam a névnapomra, július 11-én. Egy féléves, játékos, kíváncsi, bohóc kis madár, akit Szotyinak neveztük el. 

   Bearanyoz minden délutánt, amikor hazaérünk. Mindig legalább két percen keresztül kiabálja a nevemet és aztán azt, hogy "szia". Miután abbahagyja, játszani szokott. Érdemes neki néha gyümölcsöt is adni. Azt a tippet kaptuk, hogy imádja az almát. Nem telt bele két hónap, és már szinte a kezünkön mászkál. Kis virgonc. Természetesen a humoros történetek sem maradhatnak el vele kapcsolatban. Vettünk neki egy drótot, amin négy csörgőlabda lógott. Két órán keresztül csengette a labdákat, majd délután a kalitka alján kötött ki mind a négy golyó, míg a drót a kalitka tetején lógott. Azóta úgy játszik vele, hogy a kalitka tetején mászkál, és onnan legurítja a golyókat földre. A simogatást is nagyon kedveli. Amikor bemegyek a szobába, ő már áll a rúdon, és arra vár, hogy nyúljak be a kalitkájába és megvakarjam a fejét. Mikor legelőször engedtük ki, apukám lábán kötött ki hosszas repülés után. Leültünk vacsorázni, Szotyinak raktam ki egy tál magot, mert a fülemet csipkedte. Aztán kinézte apukám melegszendvicsét, és egy pár perc múlva a csőréből lógott ki a kenyérdarab. Aki szeretné, hogy a papagája finomat egyen, az látogasson el a Fressnapfba. Itt megtalálható minden, ami a madártartáshoz szükséges. Ezenkívül még a  Leguán Akvarisztika és Hobbyállat Kereskedés rendszeres látogatója vagyok.

   Ezúton szeretném felhívni a figyelmet a felelős állattartásra. Vigyázzunk ezekre az élőlényekre! Minden leendő és jelenlegi madártartónak sok örömet kívánok!

   Ez év áprilisában kaptunk egy kiskutyát, nagyon szeretjük. 8 hetes volt amikor elhoztuk, azóta nagyon sokat nőtt. Az első nap nagyon félt, kint aludt még a nappaliban az ágyában. Ez már nem így működik, tud olyan dolgokat csinálni, amiket nagyon nem kellene.

   A kutyámnak Bogyó a neve. Amikor a testvérem elment Pécsre érte, akkor neki volt a legszebb bogyószeme. A legjobb pillanat volt amikor hazaértek, nagyon vártuk már, hatalmas boldogság volt. Azt mondták, hogy nagyon félős, de ez ma már nem így van, nagyon szeret ismerkedni, barátságos, bolondos, nem véletlenül a mi kutyánk. Volt már olyan, hogy felmászott a kanapéról az asztalra és megette a jutalomfalatot. Olyan is előfordult, hogy nem tudom, hogy mit csinált, de reggel arra jött ki anya, hogy le van lökve, apa kedvenc pohara, ami persze összetört. Nagyon várjuk vele a Halloweent, amire már kis csontvázas ruhát is kapott, szülinapomat ami hamarosan lesz, karácsonyt és a többi ünnepet és természetesen az ő első szülinapját is, amire neki is készülünk finom tortával, ami az fogára való. Amikor megyünk sétálni mindenkinek nagyon örül. Mára már velem alszik és megnyugtat.

   Aki gondolkozik háziállaton, mindenféleképpen ajánlom, mert ő olyan igaz barátom lett, akinek bármit mondasz vagy teszel, azt megbocsátja neked. Nagyon szeretem, remélem, jó sokáig az életünk része lesz. 

   Szeptember első felében a családommal Sopronba kirándultunk, illetve meglátogattuk a szomszédos Ausztriát is. Csak előtte lévő nap tudtuk meg, ezért nagyon izgatott voltam.
   9-én hétfőn már korán reggel indultunk, mert először egy Kincsvadászat című szabadulószobába mentünk. Kicsit korábban odaértünk az időpontnál, de mivel nem voltak előttünk, hamar beengedtek. Szerencsésen ki is jutottunk. Később elfoglaltuk a szállásunkat. Másnap túrázni mentünk az Írott-kőre. Egy darabig fel tudtunk menni kocsival, de onnan mégy másfél óra volt gyalog a csúcs. Út közben megnéztük a Hörmann-forrást is, illetve hazafelé a Jurisics-várat is. Szerdán a Soprontól 20 percre lévő Familyparkba vettük utunkat. Rengeteg játék volt, de az én kedvencem a vízi hullámvasút volt, ugyanis ez ment még hátrafelé is.
   Nekem nagyon tetszett ez a három nap, sok élménnyel gazdagodtunk. Mindenkinek ajánlom a környéket, aki tartalmas kirándulásra vágyik.

   Nyáron voltam egy táborban, ahol nagyon sokat kajakoztunk, supoztunk. A Balatonon, a gyenesdiási játékstrandon volt a tábor és hétig tartott. Nagyon szép időt sikerült kifognunk, tartalmas programok voltak, finomak, ízletesek az ételek.
   A legemlékezetesebb napunk az volt, amikor elmentünk kajakozni egy olyan helyre, ami nem veszélyes, de azt mondták a szervezők, előfordult már olyan, hogy egy kajak elsüllyedt. Azon a helyen olyan az iszap, hogy el lehet süllyedni. Ezért nem is fürödhettünk ott, mert futóhomok volt a víz alatt. Nagy nehezen visszaértünk, mindenki nagyon elfáradt. Utána még fürödhettünk picit. Mindenki kijött a vízből és elmentünk ebédelni, ebéd után lehetett vásárolni és utána szabad program volt. Én is vásároltam egy karkötőt, ami nagyon tetszett. A nap zárásaként még fürödtünk, fogócskáztunk és vízilabdáztunk.
   Ez a tábor örök emlék nekem, jövőre is biztosan jelentkezni fogok. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne megismerkedni a kajakozással és a supozással, illetve tartalmas kikapcsolódásra vágyik jó társaságban.

   Idén a kötelező olvasmányunk Szabó Magdától az Abigél című mű volt. Tudom, hogy amint meghalljátok azt, hogy „kötelező olvasmány”, sokan szenvedéssel töltött időre gondoltok. Én viszont megpróbálok a könyvajánlóimmal változtatni a véleményeteken. Igazából az lenne a célom, hogy megszeressétek az olvasást. Akik meg már egyébként is szeretnek olvasni, azoknak egy remek oldal lesz kiválasztani a következő olvasmányukat. Ezért készítettem egy kis kedvhozó ajánlót az olvasáshoz, és amint az a címben is szerepel, az Abigélről fogok mesélni nektek.

   Röviden a történet: A főszereplőnk, Vitay Georgina, egy 15 éves diáklány, aki elvesztette az édesanyját még kiskorában és most az édesapjával él együtt. A történet alatt a 2. világháború zajlik és az apukája tábornok a háborúban, ezért ritkán térhet csak haza. Így úgy határoz, hogy beadja alányát az úgynevezett Matula János Leánygimnáziumba. Amikor ez Georgina tudomására jut, nem igazán tetszik neki, mert ez azt jelenti, hogy ott kell hagynia a szerelmét, Kuncz Ferit is. Az intézetbe bekerülve nagyon furának tartja az iskolát, a szokásokat, a tradíciókat és a szabályokat. Kezdetben gyakran úgy érzi magát, mintha egy börtönben élne, mert társaival sem jön ki igazán … Amellett, hogy olvashatunk Gina szürke mindennapjairól, sok izgalmas dolog is megtörténik vele. Például, a lányoktól tudomást szerez egy kőszoborról, és ezután kezdődnek az igazán fordulatos események. Sok tanulság is el van rejtve a könyvben, például, az, hogy mennyire jó, ha az embert egyösszetartó közösség veszi körül. És ehhez kapcsolódóan, hogy soha ne ítélkezzünk első látásra, amíg nem ismerjük meg igazán az adott embert. „A tudat, hogy barátai vannak, akik minden áldozatra és kockázatra készek érte,enyhítette izgalmát, majd meg is szüntette egészen.” 

   Ez egy fordulatokkal teli könyv, szóval aki szereti az izgalmakat, annak nagyon tudom ajánlani. A könyv megtalálható film formátumban is. Remélem, hogy tudtam egy kis kedvet hozni a könyvhöz, mindenkinek jó olvasást kívánok! Hamarosan újabb ajánlóval jelentkezek. Legközelebb találkozunk!