Ott sütött a Nap a nyári ligetben,
A tiszta tó tükrét nyugodtan figyeltem.
Lassan-lassan mindent megértettem.
Nem ér el ide az autók hangos zaja,
Sem hiányzik a dohányfüstös busz szaga.
Kell-e több, egy rigó madár dalánál?
A csillagos égnek fényes játékánál,
Vagy a levegőnek zamatos illatánál?
Nem vágytam másra, csak mindent elfeledni.
A hullámzó rejtett tóban megferedni.
Megosztani emberekkel boldogságom,
Messzire eljut harsány kiáltozásom.
És mindez nagyon akarja maradásom.
Még is vissza kell térnem, vár a teendőm.
Addig is ne felejts el kicsinyke erdőm.
A Hevesi vers - és prózaíró pályázat 7-8. évfolyam első helyezettjének munkája
