A nyár egyik leizgalmasabb eseménye az volt a családunkban, hogy új kisállat érkezett.
Június 26-án a táborzáró után ellátogattunk anyukám ismerőséhez, mert kiscicák születtek. Egy fekete-fehér fiú cicát akartunk elhozni, de végül egy tricolor kislány macskánk lett. Pisze nevet adtuk neki, mert magyar név, és a szüleimnek is tetszett. Természetesen adtunk neki beceneveket is, mint például: Pogyesz, Szilvásgombóc, Puszi, Puszedli. Kb. 2 hónaposan hoztuk el, így valószínűleg novemberben fogjuk ivartalaníttatni. Mivel kinti cica, kitakarítottuk a nyári konyhát, és ott csináltuk meg a kis helyét. Tettünk neki egy ketrecet, amit kibéleltünk egy paplannal, és kiegészítettünk két darab régi, bundás sállal, alommal (amit már nem használ, mert megtalálta az udvarban a régi homokozót), illetve egy kutya alakú papuccsal, amihez hozzá tud bújni. Készítettünk
egy kaparófát, adtunk neki pár plüssfigurát, amik közül a narancssárga majmos a kedvence. Egy ideig minden este felmászott a tetőre, de szerencsére leszokott róla. Rájött, hogy nem tud onnan lemászni, és mi csak hajnalban tudunk kimenni, hogy leszedjük. Napközben mindig a garázsban alszik, a fűnyírótraktoron, mert az ülésre lett téve az egyik takarója. Az etetést úgy oldjuk meg, hogy hétköznap reggel hat óra előtt felkelek, és adok neki enni, délután pedig ha hazaérek, megint kap egy adagot, és utána egy nasit is. Hétvégén, ha anyukám otthon van, hét óra körül megeteti, ha nincs otthon, akkor általában én intézem. Éjszakára bezárjuk a nyári konyha ajtaját, de az ablakot résnyire nyitva hagyjuk, hogy éjszaka is tudjon mászkálni. Reggel, amikor kimegyek hozzá, már az ajtóban vár, és mindig ráugrik a lábamra. Volt, hogy megkergette kutya, mert a szomszédból átszökött, akkor eléggé félős volt Pisze, de már sokkal bátrabb. Kedvenc időtöltései közé tartozik a fáramászás, a fogócskázás, az alvás, illetve előszeretettel játszik durvábban a kezünkkel. Így most is tele vagyok karmolással, harapásnyomokkal. Havonta egyszer visszük orvoshoz, hogy megkapja a kötelező oltásokat, szeptember 19-én megkapta a veszettség elleni oltását.
Nagyon szeretem a cicánkat, olyan, mintha már nagyon régóta velünk lenne, pedig még csak 3 hónapja a családunk része. Ezúton szeretném felhívni figyelmeteket a felelős állattartásra. „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” (Antoine de Saint-Exupéry)
