Vízkereszt napjától, január 6-ától hamvazószerdáig tartó időszak a farsang. A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd
Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A farsang
A családommal ebben az időszakban fánkot szoktunk sütni. Az idei felsős farsangot is már nagyon várom, hiszen ez lesz az utolsó farsangi bulim az általános iskolában. Sikerült meggyőznöm a legjobb barátnőmet, hogy öltözzünk be, sőt, még egy előadással is készülünk. Az idei évben sütiszörnyeknek öltözünk, és természetesen csokis keksszel érkezünk.