A történetem egy Zolika nevű kisfiúról szól, aki az osztálytársam. Sajnos most is súlyos betegséggel küzd.
Zolika este, amikor lefeküdt aludni és elaludt, egy érdekeset álmodott. Szerinte az álom, olyan, mint a valóság.
Amikor álomba merült, találkozott egy tündérrel, aki megszólította:
- Szia, Zolika! Engem Vivinek hívnak.
- Szia Vivi! Honnan tudod a nevem?
- Azért tudom a nevedet, mert én a Mindentudó tündér vagyok!
Elindultak és egy erdőbe tévedtek. Az erdő általában csendes, de most sírt egy medve és fiú megszólalt:
- Mi ez a hang?
- A medve sír.
- Medve?
- Igen.
Mentek tovább az erdőbe. Zoli kicsit félt, de Vivi megnyugtatta. Az erdőben találkoztak egy plüss macival, aki nagyon zokogott. A kisfiú megkérdezte tőle:
- Miért sírsz?
- Nagyon fáj a lábam.
Ekkor megszólalt a tündér.
- Hadd nézzem meg a lábad!
Megnézték és egy hatalmas tüske fúródott a mancsába, amit a tündér azonnal ki is húzott. A medve fájdalmában felkiáltott.
- Au! Ez fájt, de köszönöm.
Zoli megkérdezte a macit:
- Szeretnél velünk jönni?
- Igen szeretnék – válaszolt lelkesen a mackó.
Együtt indultak tovább és egyszer csak egy sárkánnyal találkoztak, aki rettenetes mérges volt, mert mindig jobb akart lenni, mint a többi sárkány. Bosszúból elpusztította a sárkányok világát és a sárkányok kihaltak. Ezután bementek a sárkány várába, és ott várta őket három kérdés a sárkánytól.
Az első kérdés az volt:
- Ki a sárkányok királya?
Erre Vivi válaszolt:
- Te vagy az!
- Helyes! - mondta a sárkány.
Második kérdés.
- Kitől félnek az állatok a legjobban?
Erre a maci válaszolt.
- Tőled.
- Igen, helyes a válasz.
Harmadik kérdésre Zoli válaszolt.
- Mi a sárkányok kedvenc színe?
- A piros és a fekete - válaszolta.
- Helyes.
Mivel jól válaszoltak mind a három kérdésre, kinyílt az ajtó, mögötte volt egy lépcső, ami a toronyba vezetett. Vivi megkérdezte a sárkánytól:
- Miért vagy mindig olyan morcos és dühös?
A sárkány szomorún válaszolt:
- Azért, mert nincsenek barátaim!
A kisfiú megsajnálta és boldogan így szólt:
- Akkor mi leszünk a barátaid, ha elfogadsz bennünket!
Ennek a sárkány megörült, hiszen már régóta nagyon magányos volt. Majd elindultak együtt Vivi, Zoli, maci és a sárkány, mint négy jó barát folytatták útjukat. Ekkor Zoli anyukája lépett a szobába, és felébresztette álmából.
- Jó reggelt kisfiam!
- Jó reggelt anya!
A fiú ebben a pillanatban rájött, hogy ez egy álom volt.
Mi lehet a mesém tanulsága? Szerintem az, hogy minden helyzetben szükség van barátokra. Ha valaki súlyos beteg, magányos, a barátság sok mindenben átsegítheti. Ezt tesszük mi osztálytársak Zolikával, írunk neki minden nap, beszélgetünk vele, így érzi azt, hogy itt vagyunk mellette. Nem vagyunk orvosok, de szeretetünk
sok mindenben segíthet neki.
Felkészítő: Pálfi Lászlóné
