Péterfyrkák

Van egy kutyám, a neve Bodri.
Nagy bundájú, nagyon cuki.
Ugat, csahol, nyalogat,
Megrágja a nacimat.

Anya mérges, így szól reám:
„Te mit csinálsz, jobban vigyázz!”
Majd Bodrihoz fordul és rákiált:
„Hagyd abba a nadrágrágást!

Adok neked egy gumikacsát!
Azt harapdáld, ne a nadrágot!
Ő legyen az új barátod!”

Egy nap kimentünk a kertbe.
Levedlett a Bodri szőre.
Száll a bunda jobbra, balra,
Az udvart is betakarja.

„Söpörj gyorsan!” – szólt anya.
„Be ne szálljon a házba!
Sütit sütök, finomat,
Nem szőröset, habosat!”

Jó gyerekként szót fogadtam,
Az udvart is rendbe raktam.
Ez a dolgom, segítek,
Mert ilyen egy jó gyerek.

Később aztán játszottunk,
Labdáztunk és mókáztunk.
Nagyot rúgtam, gurult a labda,
Bodri kutyám futott utána.

Gyorsan beszaladt a bokorba,
De véletlenül kiharapta,
És nagyot durrant az a labda!
Hű, mekkora volt a hangja!

A kiskutyám meg elszaladt.
Hívogattam, csalogattam:
„Hoztam kolbászt, finomat,
Így a pocid jól lakhat!”

Erre előjött a kis hamis,
Befalta a szalámit.
Tele lett a pocakja,
Másnapra semmi sem maradt.

Közben anya szólt: „Hol vagy már?
Késő van, vár téged az ágy!”
Így játszottunk mi ketten,
A két huncut „kisgyerek”.

Él egy rókamama és egy rókapapa,
Van három gyermekük:
Róka Tomi, Róka Farki és Róka Vörös.
Amennyire cuki és édes a nevük,
annyira rendetlenek.

A nagyszobában össze-vissza
Ott a párna, szét van rágva,
A toll is kijött belőle,
Rókamamának volt az egyik kedvence.
Könyv és kisautó is ott hever,
Miközben annak a hálóban a helye.

A szekrény eldőlt,
A játékok is kicsordultak belőle,
A kockás doboz kiborult.
A rókák szaladgálnak a szobában,
Rókamama rájuk szól:
„Vigyázzatok! El ne essetek!”

A plüssök ott heverésznek a földön,
Szanaszét minden.
A rókapapa, rókamama ezt már nem tűri.
Egyfolytában utánuk kell takarítani.
Rókapapa örül, ha elmehet vadászni,
Legalább nem látja azt a rumlit.

De a rókagyerekek egyszer csak rájöttek,
Hogy ez mennyire rossz a rókaszülőknek.
Így hát megtanultak rendet rakni.
Rókamama, rókapapa pedig
Büszkén emlegetik a többi rókaszülőnek,
Hogy milyen okosak a gyermekeik.

Van egy cicám, Folti,
Nem Cirmi vagy Kormi.
Apró foltok a szőrében,
Benne van a nevében.

Szeret velem játszani,
Az udvarban rohangálni.
Szereti, ha simogatom,
Dorombol, ha azt akarom.

Szomszéd cica a barátja,
Hasonlít a macskámra.
Sokat veszekednek,
Mindig hemperegnek.

Télen várja a meleget,
Nyáron meg az egeret.
Paskolja ősszel a levelet,
Tavasszal rágcsálja a gyepet.

Lapul a földön, kúszik a fűben,
Előle, egy bogár sem menekül el.
Pillangót kerget, madarat les,
Ez a macska kicsit se rest.

Kiscicámat, Foltikámat,
Betanítom majd vadásznak.
Fogjon sok kis egeret,
Madarat ne! Csak verebet.

Még kiscica ő,
De majd, ha felnő,
Ugyanúgy szeretem,
Gondozom és etetem.

Felkészítő pedagógus: Balogh Adrienn

Kanizsai tölgyerdő,
a közepén etető.
Hét csipogó kismadár,
benne, a tavaszra vár.

Legkisebb a királyka,
vörösbegy a barátja.
Zöldike és cinege,
Szebbek, mint az őzike.

Didereg az őszapó,
vele reszket a rigó.
Jut még hely a verébnek,
heten talán elférnek.

Csipognak és csevegnek,
minden magot megesznek.
Repülnek és vijjognak,
ha cseresznyéd van, meglopnak.

Hét daloló madárka,
csiripelő vaklárma.
Ha a hideg tél véget ér,
szelíd tavasz útra kél.

Felkészítő pedagógus: Balogh Adrienn

   Hét éves koromban egy nagy álmom vált valóra, kaptam kettő nyuszit, Hópihét és Foltit.
   Emlékszem, milyen picik voltak! Nagymamáméknál tudtuk elhelyezni őket, mert nálunk nem volt rá lehetőség.
Iskola után naponta meglátogattam mindkettőjüket. Mindig friss répát és almát vittem nekik. Órák hosszat simogattam a kis tapsifüleseket az ölemben, így hamar megszelídültek. Nagypapa gondosan megtanította, hogyan kell kitakarítani a ketrecüket. Szívesen végeztem ezt a feladatot is. A nyuszikról tudni kell, hogy nagyon
érzékeny állatok. Nem szabad nekik például nedves lucernát sem adni. Egy alkalommal megesett, hogy begyulladt Hópihe fülecskéje. Szerencsére a doktor bácsi és a mi szerető gondoskodásunk hamar meggyógyította.
Nagy örömmel fogadtam a hírt, mikor egyszer a nagymamám újságolta, hogy hamarosan kisnyuszik fognak születni. Izgatottan követtem végig Hópihén a változásokat, ahogyan napról napra nőtt a pocakja. A végén olyan volt, mint egy nagy vattapamacs. Ámulva figyeltem, hogy a saját szőréből mekkora fészket épített. Nagyi azt mondta, ez már a várandóssága végét jelenti, Hópihe készen áll a kicsinyek érkezésére. Aztán elérkezett a nagy nap! Egyik délután a mami így fogadott iskola után:
- Gyere Kiscsillagom, mutatok valamit!
Én pedig örömömben felkiáltottam:
- Megszülettek a kisnyuszik?! Hány nyuszi lett?
Ahogy siettem a ketrechez, a szívem majdnem kiugrott a helyéről, annyira izgatott voltam. Nem felejtem azt a percet, amikor először találkoztam velük. Csupaszok, rózsaszínűek és milyen picurkák voltak! Hópihe büszkén engedte, hogy megnézzem őket. Számomra nagyon érdekes volt, ahogyan izegtek-mozogtak a fészekben. Ezt követően minden nap meglátogattam a kis családot. Ilyenkor Hópihe örömmel lakmározott a kezemből. Mamival videón megörökítettük a kicsinyek fejlődését, amit az osztálytársaimnak is megmutatott a tanító néni. Emlékszem, minden nap mekkora érdeklődéssel figyelték a gyerekek az újabb és újabb felvételeket. A nyuszik rövid időn belül felcseperedtek. Nagyon érdekes volt végigkísérni ezt a folyamatot, és számomra az is nagy örömöt jelentett, hogy mindezt olyan gyerekeknek is megmutathattam, akiknek nincs lehetőségük ilyen élményben részt venni.
   Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy annyi mindent megtapasztalhatok a mamiéknál és boldog vagyok, hogy ilyen sok élményben lehet részem.

Felkészítő pedagógus: Marton Zsuzsanna

   Ebben a filmajánlóban egy igaz történet alapján készült filmet szeretnék bemutatni. A címe: Lány a hullámok hátán.
   Gertrude Ederle életéről szól, az első nőről, aki átúszta a La Manche csatornát. Eleinte nem engedték neki, hogy ússzon, ugyanis gyerekkorában kanyarós volt, és a víz miatt fennállt a veszélye, hogy megsüketül. Ez őt nem érdekelte, és a nővérével beléptek egy úszószövetségbe. Részt vettek az első nőknek rendezett versenyen, aminek az eredménye mindenkit meglepett. Trudy hátránnyal indult, de idővel felzárkózott. és ő lett az első. Ezután még sok futamon részt vett kisebb-nagyobb sikerekkel, mielőtt elhatározta, hogy átússza a csatornát. Első próbálkozása kudarcba fulladt a rosszindulatú edzője miatt, de nem adta fel. Hamarosan újra nekivágott a zord hullámoknak.
   Ez a film remek példája annak, hogy kitartással és elszántsággal mennyi mindent elérhetünk. Mindenkinek ajánlom!

   Március 31-től április 5-ig a 7. évfolyamosok közül tizennyolcan részt vehettünk a Holnapocska táborban Zalaszabarban. Nagyon boldogok voltunk, hogy kaptunk egy ilyen lehetőséget, és izgatottan vártuk az indulás napját.
   Hétfőn 11 órakor indultunk az iskola mögötti kavicsos parkolóból. Körülbelül háromnegyed óra múlva meg is érkeztünk a szállásunkra, ahol nagyon szép és rendezett szobák vártak bennünket. Miután berendezkedtünk és megebédeltünk, kezdetét vették a programok. Először a kalandparkba látogattunk el, ahol felülhettünk a hullámvasútra, később pedig a csúszdaházat és a trambulinokat is kipróbálhattuk. Kedden egy idegenvezetésen vettünk részt a Kis-Balatonnál, megnéztünk Matula Bácsi kunyhólyát és a látogatóközpotban egy rövid filmet is. Vacsora után egy bűvész látogatott el hozzánk, aki izgalmas trükköket mutatott be. Szerdán a Festetics-kastélyba kirándultunk, ahol megtekintettük a történelmi modellvasút-kiállítást, a vadászati és a hintókiállítást, valamint a kastélyt is. Délután a zalakarosi fürdőre mentünk. Csütörtökön a Kis-Balaton Látogatóközpontban egy kiállítást néztünk meg, majd egy biciklitúrát tettünk meg a hallépcsőig és vissza. Pénteken a Kányavári-szigeten túráztunk és ellátogattunk az alsópáhoki Bobo Fun Parkba, ahol sokféle mászófalon, kötél- és akadálypályán tehettük próbára ügyességünket.
   Szombaton élményekkel gazdagon tértünk haza. Nagyon köszönjük Mónika néninek, Feri bácsinak ezt a felejthetetlen hetet! Örök élmény marad számunkra.

   A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, azaz április 11-én ünnepeljük. Érdekesség, hogy ezen a napon született Márai Sándor is, 1900-ban. Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik. Ezen a napon országszerte irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, szavalóversenyeket rendeznek, sőt, egyes vendéglátóhelyeken verssel is lehet fizetni a kávéért. 

   Az ünnep alkalmából az osztályommal költészet napi programon vettünk részt a városi könyvtárban.  Az első feladatlapon szókereső volt, amelyen ismert és tanult versek címét kellett megkeresni. A második feladat a projektorral volt, amin szófelhőket láttunk. A kulcsszavak és az ábrázolt kép (például boszorkány a János vitéznél, ürge az Arany Lacinál) alapján a vers címét kellett kitalálnunk. A harmadik feladatban kártyákat kaptunk, aminek a segítségével sorba tudtuk állítani az Arany Lacinak című vers cselekményének mozzanatait. A negyedik feladatban a szülinapos költő kedvenc szerzőjét kellett megtalálnunk. 
   Az izgalmas feladatokat és a program megszervezését köszönjük a könyvtáros Eszti néninek, valamint Ildikó és Zsuzsi néninek.

   Nagyon szeretjük az iskolánkat, és ebben a fogalmazásban leírjuk, hogy miért. Ide barátságos gyerekek járnak és kedves tanárok tanítanak mind alsó, mind felső tagozaton. A napok vidám hangulatban, mozgalmasan telnek.

   Az épület gyönyörű zöld környezetben fekszik, tágas udvarral. Ebben az iskolában sokféle szakkör közül választhatsz: színjátszó szakkört, amely megtanít téged a szép beszédre, és hosszabb szövegeket megjegyezni. Választhatsz francia szakkört, ahol a tanár néni nemcsak a nyelvet tanítja meg, hanem sokat mesél a francia kultúráról is. Különleges dolog, hogy iskolánknak van blogja, ahol beszámolunk iskolai programjainkról, illetve személyes élményeinkről. Elsősegélynyújtó szakkörünkön megtanuljuk, hogyan segítsünk megsebesült társunkon. Szobrász szakkörünk kézügyességünket fejleszti és remek szobrokat alkotunk az órákon. Természetesen a sport is nagyon fontos szerepet játszik életünkben, labdarúgás szakkört is választhatsz. Iskolánk diákjai nagyon szép eredményeket érnek el a különböző sport- és tanulmányi versenyeken. Számos tanórán kívüli programon is részt szoktunk venni: színházlátogatás, kiállítások, sportnap, diákönkormányzat-nap, mozilátogatás... Iskolánkban  Halloween-buli, Mikulás-buli és természetesen farsang is szokott lenni, ahol sokat táncolunk, nevetünk és izgalmas játékokon veszünk részt. Osztálykirándulásaink is remek hangulatban szoktak telni, igazi közösséggé kovácsolódtunk össze általuk. 

   Összességében ezért a sok-sok élményért és a jó hangulatért szeretünk Péterfysnek lenni. Biztosan nem fogod megbánni, ha a mi sulinkba fogsz járni. Legyél te is Péterfys!