Péterfyrkák

   A keresztény egyház február 2-án ünnepli Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Ezen a napon van az évfordulója annak, hogy Mária és József a zsidó előírások szerint elvitték fiukat Jézust a jeruzsálemi templomba bemutatni.
   A szentelt gyertya magát Jézus Krisztust jelképezi. Mint ahogy a gyertya elfogy, miközben világosságot nyújt, úgy Jézus is fölemészti saját magát, hogy másokat szolgálhasson. Ebből ered a gyertyaszentelés hagyománya. Ehhez a
naphoz számos hiedelem is kapcsolódik. A legismertebb időjárásjósló hagyomány szerint ilyenkor a medve előjön a barlangjából, és ha meglátja az árnyékát visszamegy, viszont borús időben kinn marad, mert már nyakunkon a tavasz.
   Idén, a 2025-ös megfigyelések szerint a medve kijött a barlangjából és kint is maradt, miszerint már közeleg a tavasz.

   A Magyar Parasport Napját február 22-én ünnepeljük. A nap kapcsán iskolánk szervezésében program valósult meg a héten a Kanizsa Arénában, melyre ellátogatott az egész iskola.

   A köszöntő után először a parasport megálmodójáról, Ludwig Guttmannról hallottunk néhány gondolatot. Ezt követően a kívetítőkön bemutatásra kerültek a különböző parasportok. A kerekesszékes vívást 1953-ban mutatta be Sir Ludwig Guttmann. Hét évvel később a római Nemzetközi Stoke Mandeville Játékokon - amely a paralimpiai játékok elődje -, már az egyik versenysportágként tartották számon. A csörgőlabdát a II. világháború idején fejlesztették ki Németországban, és a hadirokkantak rehabilitációjába alkalmazták. Először Európában terjedt el, Németország után az északi régióban. 1964-ben Dániában játszottak először csörgőlabda-mérkőzést. Az elméleti tudnivalók után jött a gyakorlat, s két sportággal ismerkedhettünk meg közelebbről: a kerekesszékes vívással, illetve a csörgőlabdával, ami a látássérültek sportja. A szabályok ismertetése után élesben is megnézhettünk egy-egy mérkőzést mindkét sportágban. Ezt követően mi is bekapcsolódhattunk, kipróbálhattuk őket. Én a csörgőlabdával ismerkedtem meg, ami nem is olyan könnyű, mint kívülről tűnt. Nem könnyű eldobni sem, főleg ha az ember szeme be van kötve és semmit sem lát. 

   A program megmutatta, hogy a mozgáskorlátozottak is ugyanolyan emberek, mint mi, és szívből gratulálok, további sikereket kívánok a sportolóknak. Ezúton szeretném megköszönni diáktársaim nevében Szloboda Judit néninek a szervezést.

   Ahogy a világ más pontjain, úgy Magyarországon is komoly hagyománya van a télűzésnek. Ez a megemlékezés a mohácsi busójárás.
   A busó, az ünnep fő karaktere faálarcos szörnyalak kifordított bundában, szalmával kitömött gatyában, esetleg bütykös harisnyában, bocskorban. A bundát lánc vagy kötél, esetenként öv fogja össze, állandó kellékük a kolomp, a kereplő vagy a fabuzogány. A szépbusók sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró lányok. Fontos gyakorlati feladatuk, hogy koordinálják a maszk miatt sokszor csökkent látótérrel rendelkező busókat. Beléjük karolva vagy mellettük haladva vezetik őket. Farsangvasárnap tarják a felvonulást, ezen a napon gyújtják a legnagyobb máglyát is. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján.  

   A mai napon városunkba is ellátogatnak a busók. Bízom benne, hogy a hagyománnyal idén is sikerül elűznünk a telet. Már nagyon várom a tavaszi időszakot!

   A farsangi időszak vízkereszt napjától (január 6.) húsvétig tart. A farsang a tavaszvárás ünnepe.
   Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. Már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt, II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. A világ számos városában ekkor rendezik meg a híres parádékat, például a riói, vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig erre az időszakra esik a leghíresebb farsangi hagyomány, a mohácsi busójárás. Húshagyó kedden sok helyen szalmabábut (kiszét) vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen is lezárták a farsangot.
   Iskolánkban is minden évben megtartjuk az alsós, illetve külön a felsős farsangi bált. Idén a felső tagozatos buli február 7-én kerül megrendezésre különleges, Harry Potter tematikában. Mint minden évben, idén is nagyon várjuk a bulit. Gyertek minél többen farsangolni!

   A február hónap kezdete nálunk, a Magic Ritmo Tánccsoportban nagyon izgalmas időszak. Ebben az időszakban ugyanis elkezdődnek a versenyek és a fellépések. 

   Egy éve három városban is megmérettük magunkat. Pápán kezdtünk, majd Pécsen jártunk, míg az utolsó versenyünk Keszthelyen volt. Idén, február 9-én újra megrendezésre kerül a Zsoo Dance Fest Pápán. A tavalyi versenyen szépen szerepeltünk, arany minősítést értünk el. Egy fekete-piros pulóverben táncoltunk, amelyben ugyan kicsit nehéz volt mozogni, mégis a dobogón állhattunk. 

   A versenyszezon számunkra hatalmas élmény. Mindenkinek ajánljuk ezt a sportot, aki szeretne mozogni és egy szoros közösség része lenni. A mozgás nagyon fontos, a tánc a reflexeket, valamint a kéz-és láb koordinációt is fejleszti. Gyertek minél többen táncolni!

   Manapság már sok mindennek ünnepeljük a világnapját. Utánajártam a januári jeles napoknak, és számomra egy nagyon érdekes világnapot találtam. Január 18-án ugyanis a hóemberek világnapját ünnepeljük.
   Az ünnepet Cornelius Graetz hóemberrajongó és hóembergyűjtő hívta életre. 3000 darabból álló gyűjteménye bekerült a rekordok könyvébe. Ezt a jeles napot 2010 óta rendezik. A tizennyolcadika sem véletlen, hiszen a nyolcas a hóembert jelképezi, míg az egyes a kezében tartott seprűt szimbolizálja. A hóember a jókedv, vidámság jelképe, aki mosolyt csal az emberek arcára. A hóember sok mesében, filmben és dalban is szerepet kap. Az angol nyelv gyakorlására szívből ajánlom Sia Snowman című dalát, nemcsak a dallam, hanem a szöveg is fülbemászó.

   Bízom benne, hogy lesz még az idén hóesés, és lehet hóembert gyúrni. 

   A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

   Kölcsey két lapra írta művét. A sérülés, amely mindkét lapon látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restauátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején tisztázta le versét. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a Magyar nép zivaratos századaiból" alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

   A mai napon iskolánkban rádiós műsor keretei között emlékeztünk meg a napról. Köszönöm diáktársaimnak a színvnalas műsort!

   Szilveszterkor az emberek a tűzijátéktól való fénnyel borítják be az egyet. Sokat merengtem azon, hogy mégis hogyan készítették ezeket a csodálatos fényjelenségeket, amit egy pukkanás is kísér.

    A tűzijáték Kínából származik mintegy 2000 évvel ezelőttről. A legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács a konyhájában, aki történetesen szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt és elégett. Később ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant. Állataink sajnos nem tudják értékelni ezt a csodás élményt, ugyanis fülük sokkal élesebb, mint a miénk, embereké. Így az emberek szerencsére az utóbbi időben olyan tűzijátékokkal is előálltak, amiktől állataink nem félhetnek, mert ezek hangtalanok, csendesek.
   Bár sok ember kedveli a látvány, én eddig nem szerettem annyira, mert hangosnak, "dobhártyaszakítónak" tartottam. Azóta rájöttem, hogy gyönyörű és semmi félnivalóm nincs tőle. Ha már állataink nem félnek, akkor én sem. Hiszen nincs ünnep tűzijáték nélkül!

   Január 6-a vízkereszt vagy más néven háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a húsvét kezdete.
   Gáspár, Menyhért, Boldizsár napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Ezen a napon szokás a víz és házszentelés is. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Egy másik hagyomány szerint ilyenkor bontják le a karácsonyfát is, az ünnepkör lezárása miatt. A családommal mi is betartottuk a hagyományt, így vízkereszt napján leszedtük a díszeket a fáról. 

   Innentől kezdődik a farsangi időszak, mely a húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tartó időszak. A vidám lakodalmak, bálok, mulatságok jellemzik. Természetesen iskolánkban is megrendezésre fog kerülni a farsangi bál, amit már nagyon várok. Mindenkinek jó ötletelést, készülődést kívánok hozzá!

   A karácsony a keresztény világ egyik legjelentősebb ünnepe. Ebben a két napban, azaz december 24-én és 25-én Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Ezeket a napokat hosszú négy hetes előkészületek előzik meg, ezt nevezzük adventnek. A néphagyományban mind a szentestét, mind pedig a karácsonyt számos szokás, illetve hiedelem övezte.

   A karácsonyi néphagyomány szerint szentestén nem végeztek mezei munkát, hanem a ház körüli rendrakással és finom ételek készítésével hangolódtak az ünnepre. A római katolikus családok egész napos böjtöt tartottak, csak az esti harangszó után ültek asztalhoz. Karácsonyi népszokás volt szalmát vinni a szobába, emlékeztetőül, hogy Jézus is szalmán feküdt a jászolbölcsőben. A legismertebb és leggyakoribb karácsonyi szokások közé tartozott a betlehemezés.
   Idén is megrendezésre került iskolánk hagyományos karácsonyi ünnepsége a felső templomban. Alsós és felsős tanulók karácsonyi versei, gyerek- és pedagógus énekkar, furulyadalok, jelelés, illetve betlehemes árnyjáték is szerepet kapott a színvonalas műsorban. Utóbbiban én is szerepeltem, az egyik pásztort alakítottam. Ezúton is szeretném megköszönni a szervezésben részt vevő tanáraimnak a felkészítést. Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok!