Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy icipici sünkölyök.Szegény sünike előbb felébredt téli álmából, mint kellett volna. Még csak az itthon maradt madarak csicseregtek a fákon. Legjobb barátja, a mókus sem volt még fenn.Az erdő olyan kihaltnak látszott. Amint ment beljebb, megérezte az első hóvirágok illatát, és erről eszébe jutottak azok a csodálatos pillanatok, amiket a barátnőjével töltött.
-Miért ébredtem fel ilyen korán?- ordította.
A Nap megsajnálta és eltolta maga elől a felhőket.A hó kezdett elolvadni, a virágok kinyíltak. Rügyeztek a fák, az állatok előbújtak rejtekhelyükről. A mókus is felébredt. Átölelte egymást a két pajtás, és a hazaköltöző madarak virágszirmot szórtak rájuk.
Így beköszöntött a tavasz.
Horváth Anna 5.b
