Egy gyönyörű nyári napon elhatároztuk, hogy felfedezzük Szlovénia egy részét.
Összepakoltunk mindent, ami kell és elindultunk. Az gondoltuk, hogy először a Hármashatárt nézzük meg. Mikor megérkeztünk, falatoztunk egyet, majd szépen, de lassan elkezdtünk ballagni. Közben kiderült, hogy ez egy tanösvény is egyben, mert mindenféle érdekesség volt. Nekem legjobban az „illatszalon” tetszett, mert volt ott menta, eukaliptusz és más csábító aroma. Majd egy tábla megmutatta, milyenek a fák télen és nyáron, de a második legjobb az volt, amikor megmutatták mennyire szélesek a fák, hány méter magasak. Után voltak kicsi táblák, azokon rajt volt a lombkoronás magas növények neve. Végül felértünk a hegy tetejére, ahol a Hármashatárkő található. Ha az egyik oldalára álltam, akkor Szlovéniában, ha a másik oldalon álldogáltam, akkor Ausztriában, és ha a harmadik részre álltam, akkor pedig Magyarországon voltam. Megcsodáltuk a tájat, majd elindultuk lefelé. Miután leértünk, beszálltunk a kocsiba és kitűztünk magunknak célul egy termálfürdőt. Megérkeztünk, megvettük a jegyet és bementünk. Először ugráltunk. Ezt követően kisebb csúszdákon csúsztunk le, ezt sokszor megismételtük. Ez után elmentünk labdázni, de én és Apa egy csúszdához mentünk. Kettőn is lecsúsztunk, de az egyik unalmas, a másik izgalmas és gyors volt. Boti, az öcsém és Anya elmentek labdázni, mi pedig Apuval csúszdázni. Ezt követően hárman passzoltunk a vízben. Utána volt egy utolsó csúszásunk. Felöltöztünk és visszatértünk Magyarországra.
Végül nagyon jól telt a napunk.
