2021. március 8-tól ismét online folytattuk a tanulást, pont, mint 7. osztályban. Azonban most már ismertük ezt a rendszert, sokkal felkészültebben tudtunk leülni a számítógép elé.
Amikor megtudtam, hogy következő héttől már nem jöhetünk az iskolába, vegyes érzelmek voltak bennem a dolog hallatán. Egyrészt örültem, hogy ismét otthonról tanulhatunk, nem kell majd korán felkelni, és az otthoni környezetben tanulni is kellemesebb lesz majd. Viszont mivel nekem ez az utolsó évem ebben az iskolában, kicsit féltem, hogy többé már nem is jöhetek vissza. Márpedig az utolsó hetekben jó lenne elbúcsúzni a tanároktól, az osztálytársaktól, meg persze az iskolától, hiszen 8 évet töltöttem itt. Akármennyire is nem nagy élmény iskolába járni, azért ennyi idő alatt megszerettem, megszoktam ezt az épületet, sok emléket, élményt szereztem itt. Szerencsére május 10-től ismét elkezdődött a jelenléti oktatás, örültem is neki, hiszen először április 19-ére ígérték, hogy újra visszajöhetünk, de meghosszabbították a karantént. Az online oktatást is szerettem, de most már sokkal szebb az időjárás, süt a nap, meleg van, így nem lett volna kellemes otthon, a számítógép előtt ülni. Én nem voltam egész nap a négy fal között így sem, a tanórák után sokszor elmentem biciklizni, a Csónakázó-tóhoz, a belvárosba, illetve a Balatonnál is voltam párszor. Ilyen szép idő mellett lehetetlen a lakásban ülni, meg egészségesebb is egy kis mozgás a szabadban.
Összességében én örülök, hogy visszajöhettünk a suliba, így még van pár hét arra, hogy alaposan elbúcsúzzak ettől az iskolától.
