Péterfyrkák

   A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

   A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

   Én már nagyon várom a húsvétot, leginkább azért, mert akkor indulunk nyaralni a nagymamámmal és a testvéreimmel. Emiatt alig leszek itthon a tavaszi szünetben, de biztos, hogy a Balaton partján is jól fogjuk érezni magunkat. Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

   A Gyümölcsoltó Boldogasszony Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, melyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel.

   A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét. Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését. A néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.

   A gazdák szerint ha a gyümölcsoltást (vagy szemzést stb.) ezen a napon végezzük, akkor a növény meg fog maradni és jó termést hoz a jövőben.

   A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.

   Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget – tartja a jósló mondás szerte a magyar nyelvterületen. Nem véletlen, hogy elődeink a tavasz kezdetén kiemelt figyelmet szenteltek a várható időjárásnak, hiszen a mezőgazdasági munkák megkezdése függött attól, hogy lehet-e tartós jó időre számítani. A hiedelem szerint, ha ebben az időszakban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható. A három, a magyar néphit szerint a meleg időért felelős szent napja közül alexandriai Szent Sándor püspök és vértanúé vetőnap is volt. Sándor napján, azaz március 18-án vetették el a zabot, az árpát és a fehér babot, az aznapi szép időről pedig jó termésre következtettek. A legtöbb szokás József napjához kötődött, ami sok helyütt dologtiltó nap volt, mivel a tavasz kezdőnapjának tartották. Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik – tartotta a mondás, amit azok is előszeretettel idéztek, akik nem takarították el a havat a házuk elől, utalva ezzel arra, hogy majd József hordja el helyettük, hiszen az ő napjával mindenképpen beköszönt a tavasz. Úgy vélték, ezen a napon megszólalnak a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és a hagyományok szerint ekkor érkeztek meg a gólyák és a fecskék.Bizonyos területeken József napján már kihajtották a teheneket, sőt néhol elkezdték a szántást is, mert ezzel akarták biztosítani, hogy jó legyen majd a termés. Ezen a napon eresztették ki a méheket, hogy minél több mézet gyűjtsenek majd a kaptárakba. A szorgos kis rovarok a középkori hiedelem szerint szűzies életet élnek, így kapcsolódtak Szent Józsefhez, Szűz Mária jegyeséhez, a gyermek Jézus gondviselőjéhez.József napján különféle időjárás- és termésjóslásokat is végeztek, például, ha ezen a napon szivárványt láttak, sávjainak méretéből következtettek a várható termésre. Ha a sárga sáv volt a legszélesebb, jó búza-, ha a piros, jó bortermés ígérkezett. Az aznapi időjárás pedig a negyven nappal későbbire mutatott előre, mert úgy vélték, amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentjének és a bencés rend alapítójának ünnepe március 21-e, egyúttal a tavaszi nap-éj egyenlőség napja. Benedek napján is jósoltak az időjárásból, úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. Zsírt, hagymát és fokhagymát szenteltek, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Az ezen a napon elültetett hagymát benedekhagymának nevezték, és Bertalan napján, augusztus 24-én szedték fel, majd hét napig napsugár és hat éjszakán át a harmat hatásának tették ki. A benedekhagyma főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosták meg, de a marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották.

   Ezúton kívánok minden Sándor, József és Benedek nevű ismerősömnek boldog névnapot!

   A tavaszi napéjegyenlőség idén március 20-ra esik, ezért a rá következő nap, azaz március 21-e a csillagászati tavasz kezdete, innentől a nappalok hosszabbak és az éjszakák rövidebbek.
   Ezen a napon a Nap merőleges az Egyenlítőre, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik. Ilyenkor az egész Földön egyenlő a nappalok és az éjszakák hossza, innen kapta a nevét is „nap-éj egyenlőség”. Két ilyen tavaszi jelenség között átlagosan 365 nap, 5 óra 48 perc és 45 másodperc telik el.  Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
   A tavasz az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Nagyon vártam ezt az időszakot, örülök, beköszöntött az igazi tavasz.

   Március 17-én a macskák védőszentjéről, a VII. században, a jelenlegi Belgium területén élt szerzetesnőről, Nivelles-i Szent Gertrúdról emlékezünk.

   A szerzetesnő nevéhez fűződik az első középkori macskamenhely létrehozása, amely az általa és édesanyja által alapított kolostor falakkal védett kertjében kapott helyet. Szent Gertrúd élete és a macskákkal kapcsolatos nagyszerű tettei minden őt követő korszakban példaértékűek voltak az állatok védelmét, a keresztény könyörületességet fontosnak tartók számára. A Macskaárvaház által alapított Szent Gertrúd-díj is ennek emlékét őrzi. A Szent Gertrúd állatvédelmi díjat minden évben azok kapják, akik idejüket, anyagi erőforrásaikat, befolyásukat önzetlenül, ellenszolgáltatást nem várva, az állatvédelem szolgálatába állítják.

   Ezúton szeretném felhívni a blog olvasóinak figyelmét az állatvédelem fontosságára. „Amíg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik." - Anatole France.

   A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március harmadiki felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-re népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, amelyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába. Amikor azonban március 14-én este az előző napi bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat. 

   Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, s a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon engedése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban, eredetileg a március 19-ei reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz.  
Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-ai felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz. A magyar hagyomány szerint Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon. A magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

   Iskolánk tornatermében megrendezésre került ünnepélyes műsorunk. A negyedik évfolyam zenés-táncos színvonalas műsorral készült, mely mindenkit lenyűgözött. Az ünnepélyt az Attila úti óvoda nagycsoportos gyermekei is megtekintették. A műsor alatt a negyedikesek egy-egy saját készítésű nemzeti színű zászlóval kedveskedtek az ovisoknak. Diáktársaim nevében ezúton gratulálok a felkészítő tanároknak és a negyedik évfolyamnak!

    Március 14-e a nemzetközi π-nap, a matematika egyik leghíresebb számának az ünnepe.
   1988 óta ezen a napon ünneplik, mert a dátum számjegyei két tizedes jegyig megegyeznek a π értékével. Ez a szám 3,1415926535…..-tel kezdődik és a végtelenségig tart. Már az ókor óta szerepel különböző összefüggéseiben. A matematikában és a fizikában is nagy szerepet játszik. Az ünnep ötletadója Larry Shaw fizikus professzor, akinek a vezetésével ünnepi megemlékezéseket rendeznek. Erre az alkalomra rendszerint gyümölcsös pitéket készítenek, mert a pite vagy angolul pie is e számra utal. A süteményeket a π szám minél több tizedes jegyével díszítik.
   Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, és 2018-ban ekkor halt meg Stephen Hawking.

   Gergely napja nemcsak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is. Eredetileg a diákság ünnepe volt. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés is kötődik.

   A Gergely görög eredetű férfinév, a Grégoriosz, latinul Gregorinus névből származik, több híres pápa neve. Jelentése: éberen őrködő. A Gergely-nap március 12-ei ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki elődjét, I. Nagy Szent Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak. Eleink régen a márciust Tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. A régi székely-magyar naptár szerint március Kikelet hava. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „megrázza még szakállát Gergely“, vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Egy másik jövendölés szerint "ha Gergely napján zivatar, nem lesz jó idő hamar”.  Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő. Megfigyelték azt is, hogy ezen a napon gyakran szelesre fordult az időjárás - erre utal az alábbi mondás:  "Gergely-napi szél, Szent Gyögy-napig él."

   Ezúton kívánok minden Gergely nevű ismerősömnek boldog névnapot! 

   Minden év március 10-e a székely szabadság és összetartozás emléknapja.
   1854-ben ezen a napon meghökkentésképp kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik újra akarták szítani az elbukott szabadságharc lángjait. A város legrégebbi máig álló műve a vértanúk tiszteletére készült köztéri műalkotás. A Székely Nemzeti Tanács 2012 januárjában hozta a döntést, hogy minden év március 10-e legyen a székely összetartozás szimbóluma.
   Ebben az időszakban a világon szétszóródott székelyek Marosvásárhelyre zarándokolnak és közös megemlékezést és felvonulást tartanak.