Intézményünkbe új tanító érkezett, ezért interjút készítettem vele, hogy jobban megismerjük.

Melyik iskolában végezte tanulmányait?

Tanító diplomámat a Kaposvári Egyetemen idén szereztem meg.

Ezek szerint ez az első munkahelye. Miért lett pedagógus?

Már egészen kisgyermek korom óta érdekelt mások tanulásban történő segítése. Felnőttként mindenképpen szerettem volna emberekkel foglalkozni, átadni nekik az általam összegyűjtött tudást.

Mi a kedvenc gyümölcse?

Az eper.

Mi a kedvenc zöldsége?

A zöldségeket is nagyon szeretem, legfőképp a paradicsomot és a brokkolit.

Mi a kedvenc zenéje?

Kedvenc zeném nincs, de minden aktuális zenét meghallgatok, legyen az magyar vagy éppen külföldi.

Mivel tölti szívesen a szabadidejét?

Hobbim a könyvolvasás. 

Van kedvenc könyve?

Kedvenc könyvem Dr. Almási Kitti: Bátran élni című műve.

Köszönöm szépen Klaudia néni a válaszokat, nagyon sok sikert kívánok ezen a pályán!

Pintér Vanessza

   Iskolánk újságíró szakkörén azt a feladatot kaptam, hogy interjút készítsek intézményünk új testnevelő szakos tanárával, Polgár Sándor tanár úrral.

Mióta tanít úszást?

Nagykanizsán 2001 októberétől, de március 16-án bezárták az uszodát, így kerültem az iskolátokba.

Mit sportolt gyerekkorában?

Először birkóztam, majd úsztam, később öttusa (lovaglás, vívás, lövészet, futás, úszás), voltam a Maratonon (legjobb idő: 2 óra 42 perc), a Triatlonon és a Felnőtt Magyar Bajnokságon is (legjobb elért eredmény: 6. hely).

Hogy érzi magát iskolánkban?

Köszönöm, nagyon jól. Itt láthatom a gyerekek arcát, az uszodában mindenkin szemüveg van. :)

Mivel tölti a szabadidejét?

Hobbi szinten sportolok: heti 2 úszás, 1 kerékpározás, 2 erősítés.

Mi a kedvenc étele?

Rántott csirkecomb.

Köszönöm szépen Sanyi bácsi a rám fordított időt, további jó tanítást kívánok!

                                                                                                                              Márton Zalán

   Ki gondolta volna azon a márciusi pénteken, hogy hétfőn már nem kell többet jönni, egészen június 15-ig… Hirtelen jött, diákok és tanárok számára egyaránt, egy olyan helyzethez kellett hozzászoknunk pár nap alatt, ami eddig még sosem volt.
   A digitális oktatás bevezetése miatt mindent át kellett szervezni. Dolgozatot, feleltetést, az órák megtartását, lényegében az egész oktatást. Először az ember azt gondolná, hogy milyen szuper ez az új helyzet, viszont amikor már arról esik szó, hogy mindez olyan hatékony-e, mint a hagyományos oktatás, akkor már elbizonytalanodunk. Dolgozatírás, feleltetés vagy akár óra közben senki se tudta ellenőrizni, hogy te a gép előtt éppen mit csinálsz: telefonozol, eszel-iszol, vagy éppen tisztességesen megírod a dolgozatot. Kikapcsolod a mikrofont, és lényegében olyan, mintha ott se lennél az órán. Óra közben valószínűleg sokan nem tudták megállni, hogy ránézzenek az internetre, hiszen úgyse látja, hallja senki. Otthonról biztosan nehezebb tanulni, hiszen az otthon a gyerekek számára délután az iskola elől való megmenekülést jelentette, ahol már többet nem kell tanulni.
   A digitális oktatásnak volt egy jó és egy rossz oldala. Az órák sokkal szabadabbak voltak, viszont ezáltal nem is lehetett olyan jól megtanulni a leckét, mint például amikor a tanár ott áll az ember előtt és elmagyarázza. De legalább majd büszkén mesélhetjük az unokáknak, hogy mi ezt is átéltük.

   Ez a sztori mindannyiunkat érintett, hiszen karanténba kellett vonulnunk a világrengető bejelentés után. Nem
tudom, számotokra ez milyen volt, de megosztom veletek saját gondolataimat.
   Nem is tudom miért, de eleinte nagyon örültem ennek a hírnek. Hihetetlenül boldog voltam, hogy nem kell iskolába
járni. Miután viszont meghallottam, hogy helyette digitális tanítás lesz, egy kicsit elcsüggedtem, de még mindig
örömtáncot jártam a „nincs suli” kifejezés hallatán. Elérkeztünk az online tanítás kezdetéhez. Első nap osztályfőnöki óra volt, át kellett írnunk az órarendet, meg kellett beszélnünk a következő hetek forgatókönyvét. Hamarosan elkezdődtek az online órák, a tanulás, a házi feladat írások. Számomra rettenetes volt egyedül megtanulni az anyagot. Sőt, volt olyan, amit gyakoroltam-gyakoroltam, de csak azért sem sikerült megjegyeznem. Azért egy dolgot nagyon élveztem: ez a sokáig alvás volt.
   Szerintem iskolába járni, személyesen részt venni az órákon, emberek között lenni százszor jobb. A barátok is nagyon hiányoztak, meg persze a jó jegyek szerzése is.

A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Céljuk az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. A jeles ünnepnapnak Benedek Elek születésnapját jelölték ki.

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

Benedek Elek Kisbaconon született 1859. szeptember 30-án. Neves újságíró író volt, de leginkább mint nagy mesemondót ismerjük.

Sokat foglalkozott az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelvvel, valamint a közoktatás kérdéseivel. Volt országgyűlési képviselő, szerkesztett újságot és könyveket. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt.

Forrás:https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/magyar-nepmese-napja/

Egyszer volt, hol nem volt.... egyszer csak tavasz lett. Előbújtak a telet átalvó állatok. Éppen jött a nyúl is, s találkozott a tyúkkal. Azt mondta a tyúk: 

-Gyere csak ide, nyúl! Adok neked egy feladatot! Fessél tojást húsvétkor, és szállítsd ki mindenkinek, mert én már nagyon régóta festem és viszem a hímes tojásokat! 

A nyúl elfogadta a munkát, úgyis csak unatkozott. Amint kipróbálta a tojásfestést, nagyon megtetszett neki. Elmondta a tyúknak, hogy  szívesen csinálja, csak adjon neki tojásokat. Eldicsekedett a többi nyúlnak is, akiknek szintén megtetszett ez a munka.

Azóta a nyulak viszik a húsvéti tojást.

Herczeg Szimonetta 5.a

Húsz év múlva 31 éves leszek.

Addigra már több, mint 5 könyvet írok. Mostanában nagyon rákattantam a japán nyelvre. Japánban fogok élni, remélem a korona vírust addigra kiirtják. A japán tárgyak, ételek, divat, nyelv és kultúra lenyűgöz.Egy japán mondókát is megtanultam, a Jubikirit. Én az életem a tanulásnak,az utazásnak és a családnak szentelem. Na, meg persze az írásnak, nyelvtanulásnak. Az érdeklődési köröm jó nagy, ezt a papámtól örököltem. 31 éves koromra szeretnék 2-3 gyereket. A nevük mindenképpen különleges lesz! Gondolkoztam azon, hogy a zero-waste ( hulladékmentes) életmódot folytatom. Igazi munkán még nem is nagyon gondolkoztam! A könyvíráshoz el kell menni tanárnak vagy tudósítónak, újságírónak. Emellett sok iskolát is el kell végeznem.

Vajon ilyen lesz a jövőm? Majd mindenki megtudja a könyvemből!

Halász Bianka 5.a

A farsang
A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz "carneval" helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is.
Maga a szó német eredetű, "faseln" jelentése fecsegni.

Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is.

 Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés.

(Forrás: Internet)

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.

1823-ban ezt a dátumot írta Kölcsey Ferenc a Hymnus egy letisztázott kéziratára. Bár nem tudjuk, hogy a dátum a szöveg keletkezésének kezdetét vagy lezárást jelenti, január 22-e szimbolikussá vált az utókor számára.

Kölcsey imádságának megzenésítésére pályázatot írtak ki, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A közönség 1844. július 2-án hallhatta először a megzenésített verset. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus huszadikán hangzott el a Himnusz, amelyet először a közmegegyezés tett nemzeti himnusszá. Hivatalosan csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

Idehaza és a határokon túl is megemlékeznek a magyar kulturális értékekről

Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. A nemzeti összetartozás évének jegyében e napon kiemelt figyelmet kapnak a külhoni események.