Amikor megtudtam, hogy létezik Állatok Világnapja, örültem neki, hogy nekik is van egy afféle ˝ünnepnapjuk˝. Meg még azért is, mert nagyon szeretem az állatokat, de legfőképpen a macskákat.
Winston, akiről az alábbiakban írok igazából nem az én macskám, hanem egy kóbormacska a Balatonon, a villánk közelében, csak azért hívom ˝az én macskámnak˝, mert annyira haverkodik velünk, engedi magát még simogatni, cirógatni is. Egyik nyáron még az olimpia megnyitóját is nézte velünk a nappaliban! A Balatonon, a fenyves- alsói nyaralónk környékén van egy pár kóbormacska. Közülük az egyik, egy koromfekete cica úgy odaszokott hozzánk, hogyha mi kimegyünk a villához és ő megjön, estig el se megy. Eleinte Kormi, Kormos volt a neve. Mára már ˝átkereszteltük˝ Winstonnak. A teljes neve Winston Churchill. A nevét én találtam ki, az ötletet egy könyvsorozatból vettem.
Winston már 3 éve haverkodik velünk. Nyáron, mivel sokkal többet vagyunk kint, mint máskor, nagyon sok időttölt a mi társaságunkban. Mindig adunk neki enni, inni, van saját fotelje is az üveges teraszon. Kanizsára nem hajlandó velünk eljönni, de a Balatonon sokat találkozunk vele. Azokon a napokon, amikor nem vagyunk kint, valószínűleg a szomszédok etetik, de tőlük fél. De leginkább a mamáék etetik, mivel sokat járnak a villához minden évszakban, mert van munka, aztán ő is megjön, és kicsit engedik neki, hogy pihenjen a foteljén, és adnak neki ételt is. Régebben csa ételmaradékokat adtunk neki, de már szoktunk venni bolti macskatápot is. Azóta nem nagyon eszi a miáltalunk összeállított, házi készítésű eledelt, jobban tetszik neki a táp. De ha nincs bolti, jó neki a házi is. A nyaralónk közelében nem csak Winszti kószál. Van rajta kívül még két cicus. Az egyik egy karamella színű, ezért neveztem el Karamellnek. A másik egy fekete - fehér, őt Álarcosnak becézem, mert a szőre mintázata olyan az arcán, mintha álarca lenne. Ők nem olyanok, mint Winston, mert nem engednek minket a közelükbe. De ha enni szeretnének, mindig elmegyünk az étel közeléből, hogy odajöhessenek.
Nagyon szeretem Winstont, mivel kóbormacska létére nagyon ragaszkodik hozzánk. Mindig jól esik, hogy boldogan szalad elénk, amikor megérkezünk a villához. Úgy érzem, hogy az állatoknak nagyon sok emberi tulajdonságuk van, és nekik is szükségük van a szeretetre, törődésre. Kicsit rosszul esik, amikor jön a rossz idő, és csak ritkán láthatjuk őt, de biztos vagyok benne, hogy minden körülmények között feltalálja magát, mert ő egy nagyon talpraesett állat, és egyébként is azt mondják, hogy a macskáknak kilenc élete van! Mindig várom a jó időt, hogy újra vele lehessek sokat.
