Péterfyrkák

   Leiner Laura után Erdős Zsuzsanna a kedvenc írónőm. A Vedd már észre! egy úgynevezett ellenpontos könyv. A két főszereplő szempontjával a könyv egyik borítójáról a másikra fordításával ismerkedhetünk meg. Így meglátjuk, hogy ugyanazokat a történéseket mennyire másképp látja egy fiú és egy lány. 

   Niki 16 éves múlt, a szüleivel Győrből Budapestre költöznek. Előtte elutaznak a Dunántúlra egy wellness szállodába, ahol találkozik egy nagyon helyes fiúval. Sajnos még a nevét sem sikerül megtudnia, és azt gondolja, sosem találkoznak újra. Azonban az új iskolájában kiderül, hogy osztálytársak lettek. Végig kísérhetjük az első szerelemmel járó vívódásokat, kétségeket, majd a könyv megfordításával Soma szemszögéből is.
   A könyvnek van folytatása, amiben a fiatalok további problémákkal szembesülnek. A kötetet a romantikus lelkű olvasóknak ajánlom!

   A 39 kulcs egy könyvsorozat, amelynek első 11 része jelent meg magyarul. Legfrissebb olvasmányélményemet osztom meg veletek.

   A két főszereplő a 14 éves Amy és 11 éves öccse, Dan. A szüleik még kiskorukban meghaltak, így az egyik nagynénjüknél lettek elhelyezve. Egy nevelőnő, a fiatal Nelly foglalkozott velük. A gyerekek a Cahill család tagjai, akik világszerte híresek és gazdagok. Amikor szeretett nagymamájuk meghal, a család különböző ágait összehívják, és választási lehetőséget ajánlanak nekik. Vagy kapnak egymillió dollárt, és elsétálnak vele, vagy részt vesznek egy versenyben a 39 kulcsért. A küldetés veszélyes, de aki vállalja, annak fel kell gyújtania a csekket. A kulcsok egy titokhoz vezetnek, ami a győztest a világ leghatalmasabb, legbefolyásosabb emberévé teszi. A két gyerek az első kulcsot és a küldetést választja, ezzel életük legnagyobb kalandja kezdődik. Az út során Nelly, a nevelőnőjük lesz a segítségükre. Beutazzák a világot, és rengeteg titkot tudnak meg a családról és szüleik haláláról.                                     

   Nekem nagyon tetszett, ha kíváncsi vagy az első könyvre és a további részekre, olvasd el!     

   Bár már hetedik osztályba járok, ez volt az első hagyományos, közösségi felsős farsangi bál, amin részt vehettem. Sajnos az előző években a vírus miatt csak osztályszinten lehetett tartani.                                                                                       

   Fél ötkor kezdődött az esemény, de mi már négytől az iskolában voltunk a húgom miatt. Anyukám SZM-szülő, ezért vállalta, hogy segít a farsangon. A ruhatárat választotta, ezért sokat jártunk oda a barátnőmmel. A barátnőm macskának, én pedig Wednesday-nek öltöztem. A karakter a jelenleg futó legnépszerűbb sorozat főhősnője. Már a buli elején megvoltak a táncok és a felvonulás. Összesen négy osztály készült tánccal. Volt sok ötletes jelmez, például PEZ-cukor, hűtő, nasi automata. A felvonulás után lehetett táncolni, tombolát venni és a büfében vásárolni. Közben volt egy kalapfoglaló játék, melynek során a kalapot át kellett tenni a mellettünk álló fejére. Először egy kalappal játszottunk, majd jött kettő, végül három. Olyan volt a játék, mint a székfoglaló, csak kalappal. Ezek után jöhetett a tombola. A testvéremmel sajnos nem nyertünk semmit. Akik táncot adtak elő, tortát kaptak, a jelmezes felvonulóknak pedig egy-egy tábla csoki volt a jutalma.

   Nagyon jól éreztem magam, köszönjük a DÖK-nek a szervezést!

   A Bálint-nap, vagy ahogyan ma használjuk, a Valentin-nap, a szerelmesek napja. Már itthon is "pirosbetűs" ünnep lett.
   Szent Bálint a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziások védőszentje. A római katolikus naptár szerint 1969-ig február 14-én ünnepelték, de kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ezen a napon ma is Bálintokat, illetve Valentinokat köszöntünk névnapjuk alkalmából. A nyugatról érkező új szokás szerint pedig február 14-e a
"szerelmesek napja". A Bálint-napnak pogány eredete is ismert. A február közepén tartott Lupercalia római ünnep tisztító szertartásokból, illetve termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. Ezen az ünnepen a papok ún. "februa" nevezetű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főként a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon. Kecskét is áldoztak fel, hiszen a termékenység szimbóluma volt. Ezt a szokást váltotta fel idővel a Bálint-nap keresztény hagyománya. Ma már elárasztják a boltokat a szívecskés dolgok, és a párok megajándékozzák egymást.
   Én nem értek egyet a Valentin-nappal, mert azt gondolom, hogy akik szeretik egymást, ne csak ezen az egy napon mutassák ki egymás iránt érzelmeiket. Ti mit gondoltok erről?