Péterfyrkák

   Január 28-án ellátogattunk a szüleimmel a zalakarosi fürdő Vízipók-Csodapók gyermek élményvilág részlegébe. A két szintes kalandparkban függőhidak, csúszdák, vízi attrakciók, családi és gyermek szauna, só homokozó, hempergő játszóház, nagyobbaknak junior játszózóna található. A szülők, nagyszülők örömére tágas pihenőtereket alakítottak ki, így egy kényelmes nyugágyból figyelemmel kísérhetik a kicsik minden mozdulatát.

   Sokféle medence áll a látogatók rendelkezésére. Az én kedvencem az volt, amelyikbe egy zöld csúszda vezetett. Érzékelte, amikor elindultam, és a végén egy át órán láttam, mennyi idő alatt csúsztam le. Nekem 5,17 másodperc volt a rekordom. Az a medence is tetszett, amelyikben felváltva indult el a gomba, és vitt körbe az örvény. Miután mindegyikünket kiszívta a víz, beültünk a gyerekszaunába, aztán amíg anyáék gőzfürdőt vettek, kipróbáltuk a só homokozót. Este az egyik közeli szálloda éttermében vacsoráztunk, ahol nagy volt a választék. Minden étel előtt egy kis táblán fel voltak tüntetve az allergén összetevői, így nyugodt szívvel tudtunk választani. Én húslevest ettem szűzzel és párolt zöldséggel, desszertnek pedig gyümölcssalátát, amit én magam állíthattam össze.

   Nagyon jól éreztük magunkat, sok új élménnyel gazdagodtunk, minden korosztálynak ajánlom. Biztosan visszatérünk még mi is a családommal.

   Idén is részt vettem a felsős farsangi bálon, melyre egy különleges előadással is készültünk az osztályommal. Sakkfiguráknak öltöztünk, mindenkinek volt szerepe, én a fehér király voltam. 

   Mikor az iskolához értünk, bementünk az öltözőbe, és felöltöztünk. A 8. évfolyamosok tánca után következtünk. Stílusosan a KFT zenekar "Bábu vagy" című dalára vonultunk be. A sakkjátszmát eltáncoltuk, egy fehér és egy fekete figura játszotta le különböző zenékre: a Csillagok háborúja, Scatman John dala. A közönség és a zsűri körében is nagy sikert arattunk. A 7.a osztályos tanulók görög táncot adtak elő, a 6.a-ból két tanuló kalóznak öltözve akrobatikus tánccal készült, nővérem pedig a legjobb barátnőjével sütiszörnyes táncot mutatott be. Az előadásokat követte a jelmezes felvonulás, majd limbó is volt, végül a tombolasorsolás. Az osztályom egy csokitortát kapott az előadásért, ami be volt borítva színes cukorkákkal. A buli végén a büfénél segítettünk anyukámnak és a többi szülőnek pakolni, aztán mi is készülődtünk, és indultunk haza.
   Élveztem a bált, ötletes jelmezek voltak és a fellépések is jól sikerültek. Ezúton köszönöm osztályfőnökünknek, Ildikó néninek a felkészítést, illetve a DÖK-nek a szervezést!

    Mivel idén volt az utolsó farsangom, maximálisan ki akartam élvezni. Sokat tervezgettem, de azzal nem számoltam, hogy máshogyan is alakulhatnak a dolgok.
    A keringő miatt négyre kellett odaérni, hogy át is tudjunk öltözni. Mi nyitottuk a bált, majd a húgomék következtek a sakkos táncukkal. Miután megnéztem, gyorsan elmentem átöltözni, hogy legyen időnk még egyszer elpróbálni a sütiszörnyes táncot, de erre sajnos nem került sor. A tánc eleje nagyon jól ment, viszont a befejezést gyengének éreztem a részünkről. A műsor után a legjobb barátnőm hazament, így majdnem végig a büfében ültem anyukám mellett. Időnként elmentünk a húgommal körbenézni a táncparketten, de nem maradtunk ott túl sokáig. Az eredményhirdetést mindenki izgatottan hallgatta, hátha nyernek valamit. Mi is nyertünk, a keringőért tortát, a külön előadásért pedig egy-egy tábla csokit és tombolaszelvényt. Lehetett limbózni, volt bálkirálynő és bálkirály választás, szabad tánc és tombola. Utóbbin voltak, akik két tortát is nyertek, és többen nagyon sok apróbb nyereményt is hazavihettek. Mi csupán egy doboz csokit nyertünk, de már ennek is örültünk, hiszen nem vagyunk túl szerencsések. A buli végén válogattunk a büfében maradt dolgokból, majd fáradtan indultunk haza.
    Jó volt az idei farsang is. Kár, hogy jövőre már nem lehetek itt, szeretem a farsangi mulatságokat, még a járvány idején is, amikor csak osztályszinten lehetett tartani. Köszönjük szépen a DÖK-nek a szervezést!

   Iskolánkban a felsős farsang február 2-ára esett. Az osztályunkból sajnos csak tíz tanuló érkezett, de én ki nem hagytam volna.

   Fannival, az egyik osztálytársammal mind a ketten kalóznak öltöztünk, és egy tánccal is készültünk. A műsorszámba igyekeztünk akrobatikus elemeket csempészni, hiszen Fanni táncos tornára jár, és több mozdulatra megtanított engem is. A bulit a 8. osztályosok tánca nyitotta. Mindenki, aki beöltözött, kapott egy ingyen tombolajegyet. Volt, aki ördög, pompomlány, pantomímes vagy hurrikán jelmezbe bújva jelent meg. A 6.b osztályosok sakkfigurák bőrébe bújva eltáncoltak egy sakkjátszmát. Nagyon ötletes volt, ugyanúgy, ahogy a 7.a osztályos tanulók görög tánca vagy a két 8.b osztályos lány sütitánca. Minden műsorral készülő osztály kapott egy tortát. A büfében is sok finom falatot árultak (például képviselő fánkot, hatlapost, zsíroskenyeret, hotdogot). Különféle programok, játékok is megrendezésre kerültek. Nekem nagyon tetszett a limbó, de volt még táncverseny, valamint bálkirálynő és bálkirály választás is. A nap tombolasorsolással zárult. Itt sajnos nem volt szerencsém, de sebaj, majd jövőre újra megpróbálom.

   Én nagyon jól éreztem magam, alig várom a jövő évi farsangot. Remélem, addig sikerül rávennem egy-két barátomat a közös táncolásra. Ezúton is köszönöm a DÖK-nek a szervezést!

   Vízkereszt napjától, január 6-ától hamvazószerdáig tartó időszak a farsang. A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot.

   Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl. első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

   A családommal ebben az időszakban fánkot szoktunk sütni. Az idei felsős farsangot is már nagyon várom, hiszen ez lesz az utolsó farsangi bulim az általános iskolában. Sikerült meggyőznöm a legjobb barátnőmet, hogy öltözzünk be, sőt, még egy előadással is készülünk. Az idei évben sütiszörnyeknek öltözünk, és természetesen csokis keksszel érkezünk.

   A vadmacska (Felis silvestris) lett 2024-ben az év emlőse. A ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.

   Kisméretű ragadozó, amely az Ibériai-félszigettől Közép- és Kelet-Európában él a Kaukázusig. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel (pl. halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal) táplálkozik. Számos alfaját leírták, melyek a világ különböző részein élnek, ideértve a mindenütt jelenlévő, olykor önálló fajként számon tartott házi macskát is, amely minden lakható kontinensen és a világ nagyobb szigetein is elterjedt, majd elvadult. (Újabb kutatások szerint csak két alfaja van.) Magyarországon 2012 óta fokozottan védett. Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Míg háziasított rokonának, a házi macskának rengeteg alak- és színváltozata van, a vadmacskák színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. Rajzolata lehet elmosódott, vagy jellegzetesen cirmos, markáns, fekete harántcsíkokkal. Hossza (farokkal együtt) 80-110 cm; súlya évszakonként és nemenként különböző: általában 4-6 kg között van, karmai visszahúzhatók. A vadmacska különösen félénk, óvatos állat. Kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Magányosan él; az egyedek territóriumának nagysága főleg a táplálékmennyiségtől függ, általában 3 km². Magyarországon ismert populációi élnek az Északi- és Dunántúli-középhegységben (Zemplén, Gömör-Tornai-karszt, Bükk-vidék, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Gerecse, Vértes, Bakony), a Gödöllői-dombságban, síkvidékeinken pedig a Duna alsó szakaszát, a Drávát, a Tiszát és a Körösöket kísérő nagyobb kiterjedésű ártéri erdőkben.

   A családunk legkisebb tagja a vadmacska háziasított példánya, a kis házi kedvencünk, Pisze. Ezúton is szeretném felhívni a figyelmet az állatvédelem és a környezetünk megóvásának fontosságára.