Péterfyrkák

   November 11-én, szombaton papagáj kiállítás került megrendezésre a Honvéd Kaszinó tükörtermében. Az eseményről iskolánkban értesültem a szórólapokról, illetve plakátot is láttam a városban róla.
   Kishúgommal érkeztem a kiállításra, mely 15 órától 18 óráig volt megtekinthető a látogatók számára, az óvodásoknak ingyenes volt a belépő. Rengeteg szép és érdekes madárfajt láttunk. Volt Malukku Kakadu, amely Indonéziából származik, de láttunk rózsás kakadut, Nagy Sándor papagájt és Kis Sándor papagájt is. Nekünk amelyik a legjobban tetszett, az a Szenegáli papagáj volt, szelíd és barátságos természete miatt. Másik kedvencünk a Jákó papagáj, mert utánozni tudott minden körülötte hallott hangot. Fotózkodni is lehetett kék Ara papagájjal és nimfa papagájjal. Mi is sorba álltunk, még a kishúgom is a karjára merte venni.
   Gyakorlott papagájtartóként is nagyon tetszett a kiállítás, sok új ismeretet szereztem. Bízom benne, hogy jövőre is ellátogatnak városunkba ezek a csodás madarak.

   Én is, mint minden diák, várva vártam az őszi szünetet.
   Az első napot leginkább a szabadban töltöttem, kint voltam az udvaron a macskánkkal. A következő napon a nővéremmel  bementünk a városba, körülnéztünk az üzletekben. A séta után felmentünk a mamánkhoz, és ott vártuk meg az anyukánkat. Délután kint voltam és tanultam a levegőn. Hétfőn is bementünk a városba az anyukánkkal, és később értünk haza. Kedden otthon voltunk, tanultam és rajzoltam. Ebéd után kiültünk a teraszra, később bementünk a házba, beszélgettünk és kézműveskedtünk. Szerdán majdnem egészen délig rajzoltam, délután sütöttünk anyukámmal, este pedig elmentünk a temetőbe. Elég hamar végeztünk, még felugrottunk a mamánkhoz, de hamar indultunk is. Csütörtökön felkeltem, és megetettem a macskát. Kicsit ott maradtam vele, aztán csináltam magamnak reggelit. Este elmentünk a Robinson Pizzériába a belvárosba, és a vacsorát ott költöttük el. Későn értünk haza, ezért hamar elaludtam. A pénteket és a szombatot az egyik barátnőmnél töltöttem, moziztunk, játszottunk, beszélgettünk, sőt, még sminkeltünk is. Az utolsó napon már kicsit felkészültem az iskolára. Miután összepakoltam az iskolatáskám, kedvet kaptam átrendezni a szobámat.
   Nagyon kellemesen telt a szünetem, a sok pihenés mellett sokat voltam a levegőn, minőségi időt töltöttem a családommal, a barátaimmal és a kis kedvencemmel is.

   A mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ezen a napon megemlékezünk elhunyt családtagjainkra, barátainkra.
   Mi is ezt tettük a családommal, több temetőbe is ellátogattunk. Először a zalakarosi temetőbe, ahol az egyik nagypapám és a dédszüleim vannak eltemetve. Ezután Galambokra mentünk a másik papámhoz. Garaboncon meglátogattuk anyukám sógornőjének az édesapját. Nemesvidon is jártunk, ahol az ükszüleim síremléke található. Végül a kanizsai temetőben zártuk utunkat, itt a másik ágról való dédszüleim vannak eltemetve. A világháborús hősök emlékművénél is gyújtottunk gyertyákat.
   Ilyenkor több rokonnal, ismerőssel is találkozunk. Eszünkbe jutnak az elhunyt hozzátartozóinkkal kapcsolatos emlékeink, de természetesen nem csak ezen a napon gondolunk rájuk.

   A középkor egyik legnépszerűbb szentjét ünnepeljük november 11-én, ám a Márton-nap nem csak erről szól: sokkal inkább egyik leggazdagabb néphagyományokkal bíró napja a magyar folklórnak.
   A római időkben november 11-e a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul "avis Martis" (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel "Márton madara". Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha fehér a csont és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható". Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a béresadót vagy a rétespénzt. Márton vesszeje több ágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk által készített lámpásokkal, és közben Márton-napi dalokat énekelnek. 

   A Diákönkormányzat is pályázatot hirdetett Márton-napi "libaságok" címmel iskolánkban, melyen pályázni lehet rajzzal, recepttel, beszámolóval a népi hagyományokról. A pályázóknak jó munkát kívánok, szombaton pedig egyetek libát!

Tóth Réka Anikó, 8.b osztály

   Október 26-án, csütörtökön az őszi szünet előtt a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat Halloween party-t szervezett az iskola udvarán. Tavaly került először megrendezésre, és mivel nagy sikere volt, idén már hagyományteremtő szándékkal tartották meg. 

   16 órakor kezdődött, de anyával mi már három órától segítettünk az előkészületekben. Anyukám egy másik szülővel zsákbamacskát árult, ami nagyon hamar el is fogyott. Én a barátnőmmel voltam, elmentünk a kiskertbe, vettünk italt és sütiket, megnéztük a legtöbb programot. Sokan beöltöztek az alkalomnak megfelelően ijesztő jelmezbe, a fiúk főként maszkot húztak és fegyvert tartottak a kezükben. A lányok inkább csak kicsípték magukat, kisminkelték az arcukat, és felvettek egy alkalmi szoknyát. Én azért adtam a hangulatnak: fehér menyasszonyi ruhát öltöttem magamra, és "véres" sminket készítettem. A zenék sajnos nem nyerték el a tetszésemet, számomra "gyerekesek" voltak.
   Jól éreztem magam a programom, de volt egy hiányérzetem: sajnos már világosban véget ért a buli. Köszönjük a szervezést, jövőre is mindenképp eljövök.

 Október 25-én iskolánk nyolcadik osztályos tanulói izgalmas továbbtanulási programon vettek részt: SZAKMAVÁR kiállítás került megrendezésre a végzősök számára a Kanizsa Arénában.
   Az iskolából közösen indultunk az évfolyammal. Érkezésünkkor kaptunk egy kvízt, amit érdemes volt kitölteni, illetve begyűjteni a pecséteket a különböző állomásokon, hiszen értékes nyereményeket fognak kisorsolni jövőre a kitöltők között. A megnyitó után szétszéledt a csapat, egyénileg fedeztük fel a középiskolák bemutatóit, kóstolóit, játékos feladatait. Dalma barátnőmmel a Cserháti iskola szabadulószobáját próbáltuk ki elsőként. A feladatokat sikerült megoldanunk, így hamar "szabadultunk". Ezt követően egy DM-es kvízt töltöttük ki, így választhattunk ajándékot. A barátnőmmel kóstoltunk koktélt, frissen sütött palacsintát, kaptunk Viltekes bögrét, díszítettünk mézeskalácsot... rengeteg érdekes program volt, valaki a VR szemüveget is kipróbálta, más bábut "élesztett újjá" vagy játékbabát pelenkázott. 
   Amellett, hogy nagyon izgalmas program volt, érdemes volt ellátogatnunk, hiszen nyolcadikosként gondolnunk kell a jövőnkre. Aki eddig bizonytalan volt a továbbtanulásban, innen ötletet nyerhetett, a bemutatón túl lehetőségünk volt a középiskolák tanulóitól is kérdeznünk. Köszönjük a lehetőséget!

   Október 26-án, csütörtökön Halloween buli került megrendezésre a Szülői Munkaközösség szervezésében az iskola udvarán 16-18 óráig. A diákönkormányzatos tanulók is segítettek az előkészületekben és a díszítésben.
   Négy óra előtt elmentem a barátnőmékhez, ahol felvettük a jelmezünket, és együtt érkeztünk az iskolához. Fannival mi halott menyasszonynak öltöztünk, de nagyon sokféle jelmezbe bújtak a diáktársak: volt aki apácának, valaki ördögnek öltözött, de láttunk múmiát, boszorkányt, farkasembert is, sokan pedig "véres" arcfestéssel igyekeztek megteremteni a halloweeni hangulatot. A sok izgalmas program mellett még sütivásár is volt, ahol rengeteg gusztusos és alkalomhoz illő sütemény közül lehetett választani: többek között sütőtökös muffin, véres ujj formájú falatok és pókhálós linzer. Tavaly almákat lógattak le a fákról, idén viszont pillecukrokat fűztek cérnára, és azokat kellett megenni úgy, hogy kézzel nem érhettünk hozzájuk. Bátorságpróba is volt, ahol több vödörbe is úgy kellett belenyúlni, hogy nem tudtuk, mi van bennük. Ügyességi feladatokat is próbálhattunk: az egyiknél söprűvel kellett az akadályokon végigvezetni a labdát, a másiknál le kellett dönteni egy konzervdobozokból épített piramist. Minden kör végén kaptunk egy cukorkát. A barátnőimmel segítettünk újraépíteni a piramist, és cukrot osztogatni.
   Nekem idén is nagyon tetszett az esemény, remélem, hasonló programokkal jövőre is megrendezésre kerül. Ezúton szeretném diáktársaim nevében megköszönni a Szülői Munkaközösségnek és a DÖK-nek a szervezést!